Beelőzhetjük a régiót
Egyre több külföldi elemző véli úgy, hogy a szigorú intézkedéseknek köszönhetően a mély recesszióból való kilábalás Magyarországon gyorsabb lesz, mint a térség több más, a válság hatásait nálunk később érzékelő országában. A javuló megítélésünket jelzi, hogy a magyar tőzsde folyamatosan jobban teljesít, mint a régiós átlag.
A G20-ak mai pénzügyminiszteri megbeszélésén már kész tényként kezelik, hogy a recessziónak világszerte vége, és a fellendülés ösztönzéséről tárgyalnak. Az Európai Központ Bank /EKB/ elnöke ennek kapcsán arról beszélt, hogy rövidesen meg kell kezdeni a válság kezelésére tett rendkívüli intézkedések fokozatos leépítését, mert ezek hosszabb távon nem tarthatók. Az államok összességében több ezer milliárd dollárt pumpáltak különböző formákban a pénzügyi és reálgazdasági szférába, s ennek terheit a jövőben is állni kell.
A vártnál korábban bekövetkezett fordulat dacára gyors kilábalásra nem számíthatunk, a fellendülés lassú és egyenetlen, térségenként eltérő tempójú lesz. Az EKB is erre figyelmeztetett csütörtöki kamatdöntő ülése után: bár hosszú idő óta először korrigálta kedvező irányba az uniós gazdasági prognózist, a korábbi ötről négy százalék közelébe hozva az idei GDP-csökkenés várható mértékét, a jövő évre továbbra is stagnálást jósol. Derűlátásra ad okot, hogy Németországban és Franciaországban már a második negyedévben valamelyest nőtt a nemzeti össztermék, bővült a külkereskedelmi forgalom is, aggasztó viszont, hogy a munkanélküliség tovább emelkedik, a fogyasztás pedig még mindig nem nő. Ez utóbbi tényezők, valamint a megugrott államháztartási hiányok hatásai törvényszerűen lassítani fogják a fellendülést.
Ők sem jobbak
Nem jó hír a térségünknek, hogy az uniós központi bank az új tagállamoknál a korábbiaknál valamivel nagyobb, öt százalékos visszaesést vár 2009-re. Ennek oka elsősorban az, hogy több országban jóval gyengébben teljesít a gazdaság, mint azt néhány hónappal ezelőtt feltételezték. A mutatók változása nyomán némi elégtétellel figyelhetjük, hogy a régiós összehasonlítás számunkra egyre kedvezőbb képet mutat. A balti államokra nem érdemes szót vesztegetni, az EU-n belül a válság őket sújtja a legjobban, a 15-20 százalékos GDP zuhanásuk csak azért nem rántja jóval lejjebb az átlagot, mert gazdasági súlyuk elenyésző. Jóval érdekesebb a szomszédos országok példája, ahol az év elején még a térség egészét fenyegető fekete bárányként kezeltek minket, mára viszont már kiderült, hogy ők sem teljesítenek jobban, mint mi, sőt.
Ha a nemzeti össztermék alakulását tekintjük, nálunk tavasz óta változatlanul 6,5 százalékos visszaesést prognosztizálnak erre az évre, a külföldi szakértők konszenzusa még ennél is kisebb, 6,3 százalékos csökkenést jósol. Szlovéniában fél éve még 4-5 százalékos szűkülést várnak, most már 8 százalék feletti a jóslat. Romániában hasonló a helyzet, a második negyedévben csaknem 9 százalékos lett a zuhanás, ráadásul az előjelek sem túl jók a jövőt illetően, a beruházások értéke például az elmúlt hónapokban 30 százalékkal esett vissza. A korábbi bezzegországok közül Csehország mintegy 5 százalékos, a hazánkat az év elején még nagy előszeretettel negatív példaként, magát pedig a fejlődés bástyájaként emlegető Szlovákia még ennél is nagyobb gazdasági csökkenésre számíthat.
Tetszik a hiányod, hol vetted?
A térség és egész Európa egyedüli kivétele Lengyelország, ahol a GDP az idén - ha néhány tizedszázalékkal is, de - nő. Látszólag meglepő módon a befektetők éppen ezt találják a jövőt illetően aggasztónak. Az elemzők ugyanis a növekedési adatokon túl a pénzügyi helyzet, a munkanélküliség, valamint a fogyasztás várható alakulására is nagy figyelmet fordítanak. Rendkívül kockázatosnak tartják, hogy a költségvetési hiány az új uniós tagállamokban is drasztikusan megnőtt, és ebben a lengyelek az élen járnak. Az ottani 7,4 százalékos deficit a baltiak kivételével a legmagasabb a régióban, de nem sokkal marad el ettől Románia /7/, Szlovákia /6,3/ és Csehország /6,1/ sem. Ezekhez képest érthetően kirívóan jónak ítélik meg a mi 3,9 százalékosra várható hiányunkat.
Egy másik fontos mutatónál, a munkanélküliség alakulásában is kedvezőbbek nálunk a trendek, mint a környező országok többségében. A várakozásokkal ellentétben a ráta hazánkban az utóbbi hónapokban stagnált és tíz százalék alatt maradt, ezzel szemben Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban is emelkedik és stabilan tíz százalék felett mozog. /Az uniós átlag is magas, 9,5 százalék./ A hiány és munkanélküliségi adatok elsősorban azt jelzik, hogy a fellendülés igen lassú lesz, és komoly egyensúlyjavító lépésekre lehet szükség az elkövetkező időszakban.
Ez az a pont, ahol Magyarország kilátásait a többiekénél kedvezőbbnek ítélik meg a külföldi szakértők. Egyre általánosabb vélemény, hogy hazánk nagy sokkon ment keresztül, gyorsabban zuhant recesszióba, mint a környező országok, ezért jó időben tett határozott válságkezelő és pénzügyi egyensúlyteremtő intézkedéseket, és ezek hatása már érződik. A többiek késésben vannak hozzánk képest, ami a lassan meginduló fejlődés tempójában fogja éreztetni a hatását. Az elemzők nagy része emiatt arra számít, hogy az európai konjunktúra megindulása nyomán a gazdasági teljesítmény javulásában le fogjuk előzni a régió országait. A kockázattűrőbbé vált befektetők a jelek szerint erre a várakozásra építve picit túlsúlyozzák a portfóliójukban a magyar papírokat, ami arra elég, hogy a térséggel együtt mozogva a mi piacunk kissé jobban teljesítsen, mint a többiek.
Ne feledjük azonban, hogy minden bizalom törékeny, és végső soron rajtunk múlik, mennyire tudunk élni a kezdődő fellendülés adta lehetőségekkel. A költségvetési szigorra továbbra is szükség van, a lecsökkent bevételek miatt a jövő évben százmilliárdokkal kell lefaragni a kiadásokat. A gazdaságot még egy jó darabig csak a külső konjunktúra húzhatja, a gazdaságélénkítésre legfeljebb a jövő év végétől lesz belső forrás. Ha azt a leendő kormány osztogatásra, nem pedig az elkerülhetetlen reformok beindítására használja fel, aligha tudunk majd az élre kerülni a régióban.
