Bankszövetség: visszafogná a hitelezést, ha több évig maradna a bankadó
A bankok és a kormány jelenleg nem tárgyalnak egymással. A bankadót szabályozó törvényről a közeljövőben dönthet az Országgyűlés.
Jelenleg nem tárgyal egymással a magyar kormány és a Bankszövetség, mert a legalapvetőbb kérdésben, a bankadó mértékében és annak kihatásaiban nem sikerült megegyezni - nyilatkozta Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának kedd esti adásában. Nyers szerint ha hosszabb távon is maradna a rendkívüliadó, az visszafogná a bankok hitelezését, ami csökkentené a gazdasági növekedést. A bankadóról szóló jogszabályról hamarosan dönthet az Országgyűlés.
Jelenleg nem folynak megbeszélések a bankadóról a kormányzat és a Bankszövetség között - mondta a Közbeszéd kedd esti műsorában Nyers Rezső, a szövetség főtitkára. Megjegyezte: "tárgyalnivaló természetesen mindig akad, hiszen egy törvényen mindig lehet finomítani és javítani".
A legalapvetőbb kérdésben nem sikerült megegyezésre jutni, ezért is maradtak abba a megbeszélések a kormány és szövetség között. Ez a kérdés pedig nem más volt, mint hogy a bankadó mértéke elviselhetetlenül nagy terhet jelent a pénzintézetek számára, aminek súlyos gazdasági következményei vannak - mondta Nyers.
Arra vonatkozóan, hogy mekkora extra teher lenne még elviselhető átmenetileg a bankszektornak, a szövetség főtitkára nem kívánt konkrét számot mondani,csupán azt, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb terhelés lenne elfogadható az átlagos adóterheléshez képest.
Nyers úgy látja: ha több évre fennmaradna a bankadó, a pénzintézetek tőkehelyzete gyengülne, ami által csökkenne a hitelezési képességük, így a bankszektor a gazdasági növekedést kevésbé tudná finanszírozni.
A Magyarországon működő bankok tulajdonosai nem készülnek rá, hogy kibújjanak a bankadó alól, ennek egy év alatt ráadásul nem is lenne különösebb értelme - fogalmazott Nyers.
Az viszont biztosra vehető - tette hozzá -, hogy ha a külföldi anyabankok magyarországi leányvállalatokhoz juttatott forrásai az eddigieknél jóval gyengébben térülnek meg, akkor ezeket nem, vagy az eddiginél kisebb mértékben helyezik majd ki Magyarországra. Azaz: a hitelezési lehetőségek jelentősen szűkülnek. A külföldi forrásokra viszont szükség van, hiszen a hazai megtakarítások nem elegek a hitelezéshez.
Európa több országában szándékoznak bankadót bevezetni. Mi a különbség akár mértékben, akár módszerben a hazai tervezethez képest? - hangzott a Közbeszéd felvetése.
Nyers Rezső szerint a legalapvetőbb különbség az adó céljában áll. Bankadót olyan európai országokban vezetnének be, ahol az állam jelentős összegekkel volt kénytelen kisegíteni a bankokat a válság kitörésekor. Most ezt a pénzt szeretnék visszakapni a bankszektortól. Magyarországon ilyen segítségre nem volt szükség - jegyezte meg Nyers. Hozzátette: a hazai és a külföldi bankadó-tervek között öt-tizenötszörös a különbség, a magyarországi bankszektor kárára.
Forrás: Duna Televízió
