Balkáni pénzt kap a magyar melós
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
Kétszáznegyvenezer forintnál jár a magyar átlagbér – bruttóban. A magyar dolgozó átlagban így bruttó 1500 forintot keres óránként. (Ebben benne van az alapbér és a nem rendszeres jövedelmek is, mint például a jutalom, prémium.) A német minimálbéres ennek közel dupláját fogja – írta honlapján a HVG.hu.
Óránként ugyanis 8,5 eurós – 2600 forintos órabért – vezetnek be Németországban. Európa gazdaságilag legerősebb államában eddig csak úgynevezett ágazati bérminimumok voltak érvényben, amelyekről a munkáltatók és a szakszervezetek állapodtak meg. A minimálbér bevezetése 2015-től lép életbe Németországban, ugyanakkor egyes csoportok kimaradnak az intézkedés alól, illetve átmeneti időszakok is lesznek bizonyos ágazatokban.
A magyar munkavállalók java részének álomként hangzik az óránkénti 2600 forintos (bruttó) minimum bér. A magyar minimálbér órára lebontott – 635 forintos – összege ugyanis csak kicsivel több mint 2 eurónak felel meg. Vagyis, amit egy német dolgozó megkeres egy óra alatt, azt egy magyar fél nap alatt.
A magyar minimálbér mellesleg európai uniós összehasonlításban az alsó traktusban található meg. Igaz, a régiós vetélytársakkal egy társaságba tartozunk.
Magyar szemmel nézve elképesztően magas lehet például a holland, vagy a luxemburgi minimálbér. Előbbieknél havi 450 ezer forintot keres az, aki a legkevesebbet kapja, míg Luxemburgban kis híján a 600 ezer forintot is eléri a minimálbér. Nem tejfel azért minden, mert mindehhez magas árszínvonal is párosul, azaz a megélhetés is jóval drágább: egy termék, ami idehaza száz forintba kerül, az ott például 120 vagy 150 forintnak megfelelő euróba.
A magasabb minimálbérrel rendelkező európai országokban az árszínvonal az uniós átlag 110-120 százalékán áll. Az alacsonyabb minimálbérszintekkel rendelkező államokban az árszínvonal is lényegesen alacsonyabb természetesen.
Amíg azonban hatalmas különbségek vannak a minimálbérekben, az árszínvonalt nézve nincs olyan nagy eltérés. A legalacsonyabb árszinttel Bulgária rendelkezik, ott az árak az uniós árak felét érik el. Magyarországon az árak az uniós átlag 60 százalékát teszik ki.
Az oké, hogy tudjuk, mennyi a bruttó minimálbér, és mekkora az árszínvonal uniós összehasonlításban, de igazából talán az a legfontosabb, hogy mennyi pénzt is visznek haza a borítékban a munkavállalók a hó végén. Hazánk ebből a szempontból továbbra is csapnivaló helyzetben van – ami csak felnagyítja, hogy mennyivel el vannak maradva a magyar keresetek a fejlett országokban jellemzőtől.
A Mazars adótanácsadó cég friss kutatása szerint az élőmunka terheinek tekintetében Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. Tény, hogy a személyi jövedelemadó (szja) jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak. Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül) közel még egyszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz, ez a mutató az elmúlt években javult, de 2 ezer eurós, vagyis 620 ezer forintos havi jövedelem esetében a 15 ország (Görögországtól Bosznia-Hercegovinán át Oroszországig) összehasonlításában továbbra is csak a stabil utolsó helyre elég.
Mindez azt eredményezi, hogy ha bruttó minimálbérek tekintetében nem is, ám nettóban már komoly a lemaradásunk nemcsak a nyugat-európai országoktól, de még a régiótól is: a 222 eurós, vagyis csaknem 66 500 forintos magyar nettó minimálbért a szlovák, cseh, horvát és a lengyel is jelentősen felülmúlja (280, 305, 314, illetve 309 euró havonta). A magyar nettó minimálbérszint az adótanácsadó kutatása szerint egy-két tucat euró híján a montenegrói és a szerbiai szint környékén jár.
