Badacsonyban végre összefogtak

Badacsony négy meghatározó pincészete a borvidék megújulásának jelképeként közös szüretet tartott szombaton.

2012. szeptember 30., 06:23

A fiatal borászok a jövőben tervezett közös megjelenéseken túl egy közös kéknyelűvel pecsételik meg együttműködési szándékukat.

Magyarországon még egy borvidéken sem volt példa arra, hogy a baráti gesztusként prezentált közös borokon túl valóban piacképes közös termékkel lépjenek fel amúgy konkurensnek tűnő borászatok - mondta Kardos Gábor, a Szeremley-birtok értékesítési igazgatója, hozzátéve: a Badacsonyi Kör (Szeremley, Laposa, Válibor és Istvándy Borászat) egyúttal egy új generáció fellépésének egyértelmű jele: együttműködésüket elsősorban szellemi útkeresésnek, egyfajta borműhelynek szánják, hogy minél jobban megtalálhassa helyét Badacsony nemcsak a hazai borvidékek között, hanem a világban is.

Elmondta: ilyen szándékkal a hazai gasztro- és borkultúra újragondolását célzó borműhely elindítását kezdeményezik, ahol a választott tematika legkiválóbb hazai és külföldi képviselőivel fognak elmélyülni a terroir és a borkészítés, valamint a bor-étel harmonizálás rejtelmeiben gyakorlati célzattal, összehasonlító kóstolók formájában. Céljuk, hogy a világ minden tájáról és persze Magyarországról is, a Badacsonyba látogató borértőknek olyan bortúrakört kínáljanak, amelyben a borvidék meghatározó pincészeteit ismerhetik meg a vendégek.

Évek óta van Badacsonyban egy fiatal borászokból álló csoport, amelynek tagjai együtt gondolkodnak, együtt szerveztek fesztiválokat, borbemutatókat; ez egy újabb lépcsője a közös munkának. "A közös szüret, közös bor által mutatjuk be a víziót, amit mi Badacsonnyal, a borkészítéssel kapcsolatban megalkottunk" - mondta az MTI-nek szombaton Laposa Bence borász. Hozzátette: az első közös kéknyelű jelképes, néhány száz palack bor készül belőle, amelyet jövő tavasszal, a kéknyelűvirágzás-ünnepen mutatnak be.

A kéknyelűt a gasztronómiába is bevezetik: néhány partnerétteremmel együttműködve kezdeményezik egy új recept meghonosítását, melynek lényege kéknyelű és szőlőlevél alkalmazása az ételhez. Mivel a kéknyelűt tartják a borvidék zászlóshajójának, javasolják, hogy ez a hungarikum recept "badacsonyi módra" megnevezéssel terjedjen el - ismertette Laposa Bence.

Szeremley László örömét fejezte ki, hogy sikerült elindítani az együttműködést Badacsonyban. Véleménye szerint a jövő a közös munkában rejlik, a minden évben megújuló közös bor pedig ennek a közös akaratnak az asztalra is tehető példája.

A badacsonyi borászok új nemzedéke nem globális mintákat követő "new generation"-ként határozza meg magát, tagjai elsősorban a történelmi badacsonyi hagyományokra kívánják építeni jövőjüket, miközben természetesnek veszik, hogy a világ minden meghatározó borászati technológiáját és trendjét megismerjék, sőt borműhelyükben nyilvánosan is kiértékeljék.

Egyik fő stratégiai törekvésük továbbá a máig híres badacsonyi szüret méltó megünneplése és a szüreti hagyományok közös újragondolása: az üzemivé vált szüretelés mellett kiüresedett folklór és öncélú turistacsalogató fesztivál helyett a régi hagyományokat kreatív elemekkel fűszerezve és megújítva közösségformáló szüreteket szeretnének rendezni - ismertették.

Christer Sandahl, a Villa Sandahl tulajdonosa - aki a Badacsonyi Kör szüretén vendégként mutatta be borait - az MTI-nek szombaton azt mondta: Badacsony a világ egyik legjobb bortermő vidéke, a vandalizmus, amely a birtokot érte, nem csak a borászatnak, hanem Magyarországnak is nagy kárt okozott. (Ismeretlenek nemrég csonkig levágták a birtok félhektárnyi ültetvényén a tőkéket.) Elmondta: a száraz idő nem kedvez a tönkretett harmincéves szőlőtőkék megmentésének; a csonkokat locsolják, speciális módszerrel közvetlenül a talajba, a gyökerekhez juttatva el a nedvességet, biztosat azonban csak tavasszal lehet látni, akkor derül ki, hogy megmarad-e a harmincéves rizlingültetvény.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.