Azonnal befeketítette a magyar gazdaságot a nagy minimálbér-emelés

A foglalkoztatottság ugyan nőtt, de ezzel párhuzamosan szokatlanul nagy mértékben, 4,6 százalékkal, 301 ezerre növekedett a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma is - írja a Világgazdaság.

2017. június 19., 14:42

A lap a Központi Statisztikai Hivatal elemzését ismertetve azt írja, feltételezhető, hogy az utóbbiak között vannak olyanok is, akiknél az átsorolásra csak „papíron”, a minimálbér emelése miatt került sor. Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban jellemző, hogy megnőtt a részmunkaidősök száma.

A Világgazdaságnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban azt mondta, már a drasztikus minimálbér-emelésről tavaly decemberben született megállapodáskor tudható volt, hogy a cégek – különösen a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok – igyekezni fognak különböző módszerekkel csökkenteni a versenyképességüket rontó költségnövekedést.

A GKI Gazdaságkutató által idén februárban végzett felmérés szerint a vállalatok csaknem egyharmada jelezte, hogy emelte a normákat, több mint 10 százalékuk pedig a munkaidő csökkentéséről számolt be. „Ez utóbbi kézenfekvő eszköze a papíron részmunkaidős foglalkoztatás” – emelte ki Karsai.