Az MNB a hitelezések központi korlátozását készíti elő

A magyar jegybank több felhatalmazást kért a kormánytól, hogy eltéríthesse a lakosságot a devizahitelek felvételétől, későbbi válságok gazdasági hatását enyhítendő – közölte a Reuters hírügynökség vasárnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, Simor Andrást idézve.

A jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank isztambuli közgyűlése közben arról beszélt egy fórumon, hogy szerinte "a külföldi valutában való eladósodás buborék, fenyegeti a pénzügyi stabilitást, rendszerszintű kockázatot jelent" – foglalták össze a tudósítások az elhangzottakat.

Az MNB elnöke hazafelé tartva a nemzetközi tanácskozásról a Magyar Távirati Irodának is nyilatkozott. Elmondta, hogy a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál.

Cél: a pénzügyi kockázatok mérséklése

A javasolt szabályozás célja , hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta. Illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata – magyarázta a kezdeményezés indokait Simor András.

Arról van szól, hogy az új szabályozás szigorú jövedelem feltételeket írna elő a hitelfelvevőknek. A feltételek a forint hiteleknél lazább, a devizahiteleknél súlyosabb fedezeti követelményeket állapítanának meg.

Mit korlátoznának másképp, mint korábban?

A Portfólió.hu információi szerint a kétkeresős család összjövedelmének és a nyújtandó hitel arányának megszabott korlátai lennének. Más a forint, más az euró, és megint más az eurón kívüli devizákban.

A közölt táblázat szerint nettó havi negyedmillió forintos jövedelemig az adósok a forinthitelből 70 százalékos, euró hitelből 54 százalékos, más deviza – például svájci frank– esetén 35 százalékot törleszthetnének havonta. De ezt is csak háztartási jelzáloghitel esetén. A hitelcél függvényében az arányok változatlanok maradnak magasabb nettó jövedelmek esetén is.

Nem így az általános célú hitelekkel kapcsolatban, amikor jelzálog fedezet nem áll rendelkezésre. A tervezet szerint jövedelmi sávhatárok szabnák meg a kölcsön arányát. Havi nettó negyedmillió forintig, félmillió forintig, és fél millió fölött más és más lehetőségekkel szembesülne a jövendő adós.

A hitelt kérő legtöbb hitelre akkor számíthatna, ha forintban szándékozna eladósodni. Legkisebb arányt akkor folyósítana a bank, ha eurón kívüli devizában törlesztené adósságát. A kettő között állna az euró kölcsön lehetősége.

Csak egy példa: az adóstársak havi nettó 250 ezer forintos jövedeleméig forinthitelből annyit vehetnének fel, hogy a jövedelemtörlesztés aránya ne lépje túl a 30 százalékot. Euró esetén mindez 23 százalékot engedne meg. Más deviza hitel felvétele azonban csak 16 százalékos törlesztést engedne az adósoknak.

A hitel és fedezetének aránya mellett még idő korlát is lenne. Megszűnne a tíz éves autóhitel. Gépjárművásárlás és lízing is csak 5 esztendős futamidővel volna elérhető.

A pénzügyi portál információi szerint az MNB nem egyeztetett széleskörűen a pénzpiaci szereplőkkel a tervezetről. Ám az elképzelt szabályozás jelentősen korlátozná a bankok hitelezési gyakorlatát.

Még mielőtt újra megindulna hitelezés, melyet a válság miatt befagyasztottak, majd óvatosan újra indítottak. A jövőt a tervezet fogja megszabni.