Az MNB 6,5 százalékra emelte az alapkamatot
Az inflációs kockázatokra és a romló kockázati megítélésre tekintettel döntött a monetáris tanács az alapkamat 50 bázispontos emeléséről. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor - közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az MNB.
Az elmúlt hónapban folytatódott a forint gyengülése és a hazai pénzügyi eszközök felárainak emelkedése. A kockázati prémium emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása, és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is. A tanács közleménye szerint a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, amely azonban ismét romlott, miután a Moody's lerontotta a magyar államadósság minősítését. Ebben a helyzetben a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Magyar Bankszövetség között.
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdasági kilábaláshoz, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az árfolyam elmúlt időszakban megfigyelt gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők alkalmazkodási kényszerét is erősíti. A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése, és a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után erőteljesebben érvényesülhet az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása a fogyasztóiár-indexben, azonban a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése veszélyeztetheti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A leértékelődés a pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli - jegyzik meg.
Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik a fogyasztóiár-indexet. A minimálbér-emelés hatását részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció. A forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése középtávon is inflációs nyomással járhat. A testület különös figyelemmel kíséri a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is. A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurózóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből fakadó banki veszteség is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindemellett a bankok hitelezési hajlandósága is alacsony. Ezek a folyamatok a hitelkínálati korlátok szigorodását eredményezhetik, amit a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése is alátámaszt – írja az MTI.
A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak.
