Az IMF nem hagyja szó nélkül Orbán álomvilágát

A Fidesz a maga részéről azt gondolja, hogy a 2010-es költségvetési törvénytervezetet nem lehet kis foltozgatásokkal kijavítani. A mostani kormányterv elhibázott, amit vissza kell vonni, és helyette egy teljesen más szemléletű költségvetést kell beterjeszteni. Ha ez nem történik meg, akkor a következő kormánynak azzal kell kezdenie majd a munkáját, hogy új költségvetést alkot – ezt nyilatkozta a köztévében Orbán Viktor.

Bárki mondhatja, hogy elfogad egy másik büdzsét, a kérdés az, hogy az adott kereteken belül mit tud rajta változtatni – reagált a Népszavának Veres János. A volt pénzügyminiszter úgy véli, nagyon világos alapokon nyugszik a mostani költségvetés. Már most látható, milyen pontokon várhatók módosítások. Olyan igazítások engedhetők meg, amelyeket a világgazdasági környezet lehetővé tesz. „Teljesen irreálisnak gondolom, hogy a benyújtotthoz képest gyökeresen más növekedést, inflációt tartalmazó költségvetést tudna elfogadni bárki jövőre. Módosítani lehet a költségvetésen belül, csupán az a kérdés, hogy ez hány tized százalékát érinti a főösszegnek. Hangzatos kifejezés, hogy más észjárással készül jövőre az új költségvetés, de ez nem más, mint politikai megközelítés, amellyel Orbánék megpróbálják meggyőzni az embereket – állította Veres. Hozzátette, hogy „egyetlen konkrét javaslatot nem hallani a Fidesztől, amely a költségvetés érdemi kereteit illetően más pályát tenne lehetővé”. A pótköltségvetés Veres szerint egy jogi kategória, amelyet a magyar jogrend a költségvetési gazdálkodás számára lehetségessé tesz. Erre volt már példa 1994-ben, amit utólag szakemberek úgy értékeltek, hogy nem hozott annyi eredményt, mint amennyit vártak tőle azok, akik annak idején azt kezdeményezték.

Szakmai ostobaság

Egy másik, korábbi pénzügyminiszter, Kupa Mihály felhívta a figyelmet, hogy bármit is lépne a jövőre megalakuló új kabinet, egyeztetnie kell az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), tekintettel az ország finanszírozhatóságára. Megjegyezte, hogy egy pótköltségvetésnek komoly pénzpiaci kihatásai lehetnek, a forint árfolyama ismét felszökhet, veszélyeztetve az ország iránt lassan visszatérő bizalmat - írta a napilap.

Nem szabad megengedni, hogy a bizonytalanságok fellazítsák a tartalékokat, amelyeket a költségvetésbe biztonsági elemként beépítettek – szögezte le lapunknak tett nyilatkozatában az ugyancsak korábbi pénzügyminiszter, Békesi László. A következő kormány sem növelheti a célul kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt, ebből nem engedhet egy felelős kormány – szögezte le Békesi László. Az álomvilág, amelybe a társadalmat ringatja a Fidesz. Azt feltételezni ugyanis, hogy előbb jöhet a gazdasági növekedés, s utána kell egyensúlyt javítani, az szakmai ostobaság. Jóváhagyott költségvetést nem lehet visszavonni, csak pótköltségvetést benyújtani. Ha ennek nyomán megdupláznák a hiányt, azzal elporlasztanák a lassan újjáépülő bizalmat.

Az IMF, Brüsszel, a nemzetközi hitelminősítők és az elemzők is számítanak változásokra, és azokat nem is fogják szó nélkül hagyni – véli Juhász Attila a Népszavának adott nyilatkozatában. A Political Capital igazgatóhelyettese leszögezte: az változatlanul kiemelt szempont, hogy az államháztartás hiánya tartható legyen, egy pótköltségvetés bejelentése mindig hordoz politikai kockázatokat.

"Új aranykor kezdődhet Magyarországon, ha rendbe tesszük a költségvetést"

Ha a költségvetés rendbetételének végrehajtását befejezi az új kormány, akkor a következő 5-10 év egyfajta aranykor lehet Magyarországon - fejtette ki az mfor.hu-nak Barcza György, a Kereskedelmi és Hitelbank elemzője. Erre minden esély megvan, igaz, a külső tényezőktől nem tudunk függetlenedni.

Barcza óvatos optimizmusát arra alapozza, hogy az Egyesült Államokban az ipari termelés két egymás után követő hónapban növekedett, amire 2007 óta nem volt példa. Emellett a lakáspiacon is megfigyelhető némi javulás, továbbá a korábbi válságok lefolyása is hasonló mintát követ. Ha ezeket az adatokat összerakjuk, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy az USA gazdasága elérte a mélypontot a nyáron. Most már inkább az a kérdés, hogy a kilábalás milyen mintájú és ütemű lesz, véli az elemző az mfor.hu-nak adott interjújában.

Hátráltató tényező lehet ugyanakkor az amerikai deficit nagysága, amelynek csökkentéséhez előbb vagy utóbb hozzá kell majd fogni. A kormányzati és jegybanki ösztönző csomagok éppen most fejtik ki a hatásukat, ami azonban nem azt jelenti, ha kifutnak, akkor visszaesést indukálnak. Inkább arra számíthatunk, hogy miután a gazdaság ismét magára marad, be fog indulni egy öngerjesztő gazdasági növekedés.

Nem csak a tengerentúli makroadatok adnak okot óvatos optimizmusra, hanem az uniós országok többsége is életjeleket mutat. Annak ellenére történik mindez, hogy általában elmondható: az európai gazdaság mintegy hat hónap késéssel követi az amerikait. Ám most lehet, hogy ez az idő rövidebb lesz, mivel az európai gazdaságok szerkezeti problémái kisebbek - mondta az elemző a gazdasági portálnak.

Magyarország félúton megállt

Magyarország is ezeknek a folyamatoknak a hatása alatt áll, például az export szektorban már láthatóak a kilábalás első jelei. Ugyanakkor a hazai gazdaság a ciklikus visszaesésen túl átmegy egy szerkezetváltáson is, ami a rendkívül mély recessziót okozza. Annak a folyamatnak vagyunk tanúi, amikor a belföldi kereslet olyan szintre csökken, ami lehetővé teszi, hogy az ország elkezdjen megtakarítani. Hosszú évek óta a külföldi tőke beáramlására építettük a gazdasági növekedésünket, ami hibás elképzelés volt. Saját tőkét kell felhalmozni, és ezen a bázison kell új növekedési pályára állnunk - közölte az elemző.

Igaz, hogy a 4 százalékos deficit önmagában magas, de szerencsére a környező országoké még magasabb. Ha sikerül tartani a kiadási szintet, akkor a várhatóan 2011-ben beinduló gazdasági növekedés miatt ez a deficit viszonylag fájdalommentesen mérsékelhető lesz.

Mindenesetre, ha a költségvetés rendbetételét átfogóan végrehajtjuk, aminek a befejezése a következő kormányon fog múlni, akkor a következő 5-10 év egyfajta aranykor lehet Magyarországon. Erre minden esély megvan, ha nem is a következő egy-két évben. Ilyet láthattunk a kilencvenes években Finnországban és Svédországban is. Ezekben az államokban is túl magas volt a deficit, amit sikerült korrigálniuk, és ennek hatására elkezdődött egy 5-10 éves gyors gazdasági növekedés, ami a 2000-es években az egyik leggyorsabb volt Európában.

Barcza György szerint most komolyabb mértékben is lehetett volna a deficitet csökkenteni, ami azonban egy elszalasztott lehetőség. A magyar kormány megállt félúton, ami arra elég volt, hogy már ne a szakadék szélén táncoljunk. De a valódi felzárkózáshoz ez még kevés, és tovább kell mérsékelni a kiadásokat, hogy ennek révén adót tudjunk csökkenteni - írta az mfor.hu.