Az idő máris túllépett az adócsomagon?
Miközben a kormány még mindig az adómódosítási javaslatait kozmetikázza, egyre ijesztőbb gazdasági adatok kerülnek nyilvánosságra. Mind valószínűbbnek látszik, hogy mire elfogadják az egyébként is több sebből vérző reformcsomagot, az már nem lesz alkalmas a mélyülő recesszió következményeinek kezelésére és még kevésbé a gazdaság fejlődési pályára állítására.
Már a két héttel ezelőtti prognózisokat is a sutba vághatjuk az elmúlt napokban publikált legfrissebb adatok fényében. A tavaly utolsó negyedévi két és fél százalékos GDP-csökkenés azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság visszaesése nagyobb lesz a kormányfő által említett 3,5 %-nál. Ezt a januári számok is alátámasztják: az ipar 22, az export 31 százalékkal zuhant, amire nagyon régóta nem volt példa. Mivel a nemzeti össztermékünk harmadát az ipar adja, több mint fele pedig a kivitelben jelentkezik, belegondolni is szörnyű, milyen arányú visszaesés következhet ebből. Szakértők már öt százalék körüli gazdasági teljesítmény zuhanásról beszélnek, ami csak akkor lehetne valamivel kevesebb, ha Európában még ebben az évben mutatkoznának az élénkülés jelei. Erre azonban egyelőre kevesen fogadnának.
Hazánkat a külföldi elemzők az unió egyik leggyengébb láncszemének tartják. Ennek oka az, hogy a magas költségvetési hiány és eladósodottság, valamint az erős exportfüggésünk miatt a válság érzékenyebben érint minket, mint másokat. A befektetők az ebből eredő nagyobb kockázatra a pénzük kimenekítésével reagálnak, amit az itteni magas kamatszint sem tud ellensúlyozni. Ennek közvetlen jele volt a tőzsde és a forint mélyrepülése, ami súlyos veszteségeket okoz a cégeknek és a költségvetésnek egyaránt. Aggasztó jel, hogy a térség többi országától is mindinkább elválasztanak minket a befektetők, és ránk osztják a rossz tanuló szerepét.
Hiába próbálunk diplomáciai lépéseket tenni, körberohanni Európát és győzködni a befektetőket, beavatkozni a forint védelmében, mindez legfeljebb csak átmeneti eredményeket hozhat. Az egyetlen lehetőség a bizalom helyreállítására olyan átfogó reformcsomag elfogadása és beindítása, amely reményt ad a költségvetés egyensúlyba hozására, a pénzügyi stabilitás megteremtésére és a gazdaság hosszútávú fejlődésének biztosítására. Ez rövid távon mindenképpen fájdalmas intézkedésekkel és megszorításokkal jár, a pénzügyi egyensúly enélkül nem érhető el.
Elkerülhetetlen az is, hogy végre hozzányúljanak a nagy elosztó rendszerekhez, az egészségügy, az oktatás és a kormányzati szervezet működéséhez, valamint a szociális és nyugdíjrendszerhez. Mindez immár évtizedek óta várat magára, egyetlen kormány sem vette a bátorságot, hogy belevágjon, kivéve a legutóbbi MSZP-SZDSZ koalíciót, amely azonban a népszavazások miatt kudarcot vallott. Mára már egyértelmű, hogy a reformok leállítása katasztrofális következményekkel járt, és az elvesztegetett idő árát most az egész ország súlyosan megfizeti.
Gyors és határozott lépéseket vár tőlünk mindenki, és amíg ezeket meg nem tesszük, csak kiszolgáltatottan sodródunk. Óriási teher nehezedik a kormányra és pártjára, hogy meghozza a szükséges, de népszerűtlen intézkedéseket. Ebben magára marad, külső segítségre nemigen számíthat, sőt valódi alternatívája sincsen. Ha nem cselekszik, marad a Fidesz nem létező, de annál mámorítóbb programja, vagy esetleg a két kis párt által egymásra licitálva ajnározott reformszövetségi javaslat, Bokros Lajosról már nem is beszélve.
Ezt a nagy felelősséget a jelek szerint a szocialisták nem nagyon tudják kezelni. A most beterjesztett adócsomag a korábbi kicsit kozmetikázott változata, és továbbra is messze van attól, hogy érzékelhető pozitív hatással járjon. Nem látni azt az elszántságot sem, hogy elkezdjék a szakértők által sürgetett és elkerülhetetlen reformokat, pedig a legújabb gazdasági adatok egyre radikálisabb és mélyrehatóbb intézkedéseket követelnek. Az idő ellenünk dolgozik, a piac türelme fogy, és a jelzésekből egyértelműen látszik, hogy a mostani javaslatokon máris túlhaladt az idő: a partnerek és befektetők ennél jóval többet várnak.
Mértékadó külföldi vélemények szerint hazánknak néhány hete van arra, hogy határozott és kemény döntések szülessenek. Ha ezek elmaradnak, vagy felszínesebbek lesznek a várakozásoknál, a "büntetés" nem várat magára: felgyorsul a pénzkiáramlás, tovább zuhan a forint árfolyama, komoly veszélybe kerül a pénzügyi stabilitás, a gazdasági visszaesés még súlyosabb lesz. Akkor pedig készülhet egy újabb, minden korábbinál drasztikusabb csomag, amelyet sokkal nehezebb lesz lenyomni az emberek torkán. A kérdés csupán az, hogy azt milyen kormány lesz majd kénytelen meglépni.
