Az eddigieknél is fájdalmasabb következményekkel számolnak

Annak, hogy a görög parlamentbe szélsőséges bal- és jobboldali pártok jutottak be, az az általános üzenete, hogy a görögök nem akarnak több diktátumot elfogadni sem Brüsszel, sem pedig Berlin részéről - írta hétfőn a The Wall Street Journal (WSJ).

2012. május 8., 12:24

A lap szerint a szélsőséges pártok felemelkedése arra figyelmeztet, hogy ugyanez történik majd azokban az országokban, ahol a fősodorbeli pártok kudarcot vallanak. "Még korai párhuzamokat vonni a múlt század két világháború közötti éveivel, amikor a fasizmus, a kommunizmus és a nácizmus politikája megvetette a lábát. De ez az a forgatókönyv, amely Európában ismét fenyegethet majd, ha a centrista pártok továbbra is kudarcot vallanak" - hangzott a WSJ szerkesztőségi állásfoglalása. A The Washington Post (WP) szerint a görög választások nyomán az országot a csődtől megmentő külső segély és a belső kiadáscsökkentés is veszélybe került. A segélycsomag újratárgyalására irányuló szándék új bizonytalanságot teremt az ország euróövezeti tagságával kapcsolatban. Ha az ország nem hajtja végre az általa februárban megígért intézkedéseket, akkor a nemzetközi támogatók megszüntetik a pénzforgalmat, aminek az eddigieknél is fájdalmasabb következményei lesznek mind Görögországra, mind Európára nézve – idézi a cikket az MTI.

Az eurózóna pénzügyi jövőjével kapcsolatos aggodalmak "megnyomorító magasságokba" emelhetik a spanyol és az olasz hitelfelvétel árát. Még az olyan gazdag országoknak, mint Németország is súlyos csapást jelentene azoknak a dollármilliárdoknak az elvesztése, amelyeket Görögországnak hiteleztek - írta a WP. A görög választások kulcsfontosságúnak voltak tekinthetők mind abból a szempontból, hogy milyen jövője lesz az országnak Európában, mind a gazdasági felépülés szempontjából - írta a The New York Times (NYT). A végeredmény hatása, együtt a francia elnökválasztás kimenetelével, várhatóan messze túlmutat Európán, és lehet, hogy további nyugtalanságot eredményez az eurózónában. A lap úgy vélekedett, hogy az eredmény világos feddést jelent az európai vezetők számára amiatt, hogy a Görögországgal kapcsolatos stratégiájuk kudarcot vallott.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.