Az amatőr időszak még nem ért véget
Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök hirtelen ügyefogyott helyzetbe került. Az ország még 2008 novemberében biztosította magának az IMF 20 milliárd eurós csomagját, hogy megelőzze a valutaválságot és a régiós fertőzést. Mióta ez kifutott, rossz kormányzati lépések sorozata tépte cafatokra hitelességét - véli a Financial Times. A tekintélyes brit üzleti lap szerint a magyar kormány húzása több szempontból is furcsa, amatőr lépés.
Először is azért furcsa, hogy a magyar kormány "biztosítási" egyezséget kötne ismét a Nemzetközi Valutaalappal, mert az IMF éppen Magyarországon tartózkodó küldöttsége mit sem tudott erről, és néhány magyar miniszter sem. Még furcsább, hogy ugyanattól a kormánytól jön a kérés az IMF-hez, amely tavaly dühösen szakított vele arra hivatkozva, hogy nem akarja feladni gazdasági szuverenitását. Az FT szerint egyértelmű, hogy a kormány sietségében fordult most az IMF-hez, miután megtudta, hogy bóvli kategóriába minősíthetik az országot - írja az
Index.Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök hirtelen ügyefogyott helyzetbe került. Az ország még 2008 novemberében biztosította magának az IMF 20 milliárd eurós csomagját, hogy megelőzze a valutaválságot és a régiós fertőzést. Mióta ez kifutott, rossz kormányzati lépések sorozata tépte cafatokra hitelességét - fogalmaz a cikk. Az a próbálkozós megoldás, ahogy a kormány csütörtökön az IMF-hez fordult egy lehetséges elővigyázatossági likviditási keretért, nem oszlatja el a befektetők azon nézetét, miszerint az amatőr időszak koránt sem ért véget Budapesten - teszi hozzá a szerző.
A piacok persze ugrottak a hírre, de a befektetők még rengeteg haragos alkudozásra számíthatnak a kormány és az IMF között azokról az oktalan közelmúltbeli lépésekről, mint az önhatalmúlag bevezetett adók, a magánnyugdíjak államosítása, vagy a független jegybankelnök eltávolításának kísérlete. Magyarország ma fizetési mérleg többlettel és 76 százalékos GDP-arányos államadóssággal rendelkezik, költségvetési deficitje azonban 7 százalék körüli, teljes (állami és magán) külső adóssága pedig a GDP 110 százalékához van közel - hivatkozik a cikk a Capital Economics adataira.