Az államadósság nyomasztja a franciákat
A pénzügyi világválság harmadik évében már nem csak a gazdasági szakembereket és a politikusokat foglalkoztatja a nyomasztó nagyságú államadósság és a magas költségvetési hiány, a kérdés beköltözött a franciák mindennapos gondjai közé. Az Ifop közvélemény-kutató legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy száz franciából 82 aggódik a kiszámíthatatlan jövő miatt. Sokuknak határozott véleménye is van arról, milyen eszközökkel lehetne csökkenteni az államadósságot.
A mintában résztvevők fele elsőrendű fontosságúnak ítéli a problémát, s arra számít, hogy a különböző adósságkezelési elképzelések - a munkanélküliség, az egészségügy, az oktatás és a bűnözés elleni küzdelem hagyományos témái mellett - kitüntetett helyet kapnak majd a következő hónapok politikai vitáiban, amelyek már a 2012-es elnökválasztási kampányt vezetik fel.
Az Ifop-felmérésben azt tesztelték, milyen társadalmi támogatásra számíthatnának azok a lehetséges megszorító intézkedések, amelyeket pénzügyi szakértők javasolnak államadósság ( jelenleg a GDP 84,5 százaléka) visszaszorítása céljából. A válaszokból leszűrhető, hogy a franciák nagyobbik fele hajlandó lenne lemondani korábbi szociális vívmányokról, egy adóemelés gondolata azonban masszív elutasításba ütközik, mindössze egy szűk kisebbség venné fontolóra.
Az adósságválság megoldását célzó lehetőségek:
- áfaemelés:
A megkérdezettek többsége (62 százalék) egyetértene azzal, hogy a korábbi szintre (19,6%) emeljék fel a vendéglátóhelyek, éttermek 5,5%-os áfáját, annak ellenére, hogy a kormány a közelmúltban közölte, tervei között nem szerepel a vendéglátóiparnak nyújtott adókedvezmény visszavonása. A 2009 nyarán bevezetett intézkedés 2,4 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg az államkasszát. Az alacsony áfakulcs Nicolas Sarkozy 2007-es elnökválasztási programjának egyik legnépszerűbb ígérete volt, az utóbbi hónapokban azonban több oldalról érték bírálatok, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az előző két évben nem csökkentek az árak a vendéglátóiparban és nem teremtődtek új munkahelyek sem.
- túlórapótlékok
Kényelmes többség (57 százalék) helyeselné, hogy vonják vissza Sarkozy másik nagy újítását, a túlórák adómentességét. Nyár elején egy kormánypárti képviselő indítványozta a vonatkozó kedvezmény eltörlését, amely évente 4,5 milliárd euróval rövidíti meg a költségvetést, viszont legfőbb haszonélvezői nem a munkavállalók, hanem a munkáltatók.
- megüresedett közalkalmazotti munkahelyek nagyobb arányú felszámolása:
Csekély többség, mindössze 53 százalék számára elfogadható kiadáscsökkentő megoldás a közalkalmazotti álláshelyek nagyobb arányú megszüntetése. Jelenleg a nyugdíjba vonuló alkalmazottak után felszabaduló állásoknak csak a felét töltik be. Ez a kérdés a pártszimpátiák függvényében osztotta meg a válaszadókat: a baloldal híveinek egyharmada (33 százalék), míg a jobboldali UMP kormánypárt szavazóinak elsöprő többsége ( 82 százalék) voksolt a fenti javaslat mellett.
- bizonyos szociális támogatások összegének csökkentése:
Ez a felvetés 50-50 százalékos eredményt hozott, a pozitívan szavazók egyharmada baloldali, kétharmada jobboldali elkötelezettségű.
- az adók és illetékek emelése:
Ez a megoldási javaslat, amely az aktív lakosság valamennyi rétegét érintené, látványos egységet teremtett a megkérdezettek körében: a résztvevők 76 százaléka pártállástól függetlenül ellenzi, hogy az államadósság csökkentésének címén emeljék a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot.
A leghatékonyabb, legésszerűbb és a választóknak a legkisebb "fájdalmat" okozó válságkezelési módozatokról széleskörű vita várható már a Nemzetgyűlés őszi évadjától, és az is boritékolható, hogy az elnökválasztási csatában is nehézfegyverként fogják bevetni egymás ellen a küzdőfelek a maximális választói támogatás megszerzésének reményében.
