Aláducolják az IMF-et
Egyezség körvonalazódott a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta - a világgazdaság kibocsátásának 85 százalékát adó - országcsoport (G20) pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek szombatra összehívott angliai tanácskozásán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltőkésítéséről. A német kancellár, aki szintén Londonban tárgyalt, elvetette azokat a vádakat, hogy Berlin nem tesz megfelelő gazdaságélénkítő erőfeszítéseket.
Az IMF mozgósítható készleteinek emelése vált a Londonhoz közeli Horsham kisvárosban rendezett értekezlet egyik fő napirendi pontjává, miután már a találkozó előtt világossá vált, hogy a másik fő kérdésről, a költségvetési gazdaságélénkítő programok mértékéről és összehangolásáról most nem várható közös álláspont.
Az Európai Unió tagjai - elsősorban is a maastrichti stabilitási előírások által kötött euróövezeti tagállamok - nem kívánják ugyanis olyan mértékűre felduzzasztani államháztartási hiányaikat, mint például a további jelentős központi serkentő programokat szorgalmazó Egyesült Államok.
Nagy londoni elemző házak súlyos deficiteket jósolnak az amerikai és a brit költségvetésben egyaránt - írta az MTI.
A Standard & Poor's hitelminősítő minap Londonban kiadott elemzésében 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos amerikai államháztartási hiányt valószínűsített az általa kidolgozott alapeseti forgatókönyv esetén; a stresszhelyzeti változatban 11, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.
A Brit Iparszövetség (CBI) új, negyedéves előrejelzése szerint a brit recesszió és az annak enyhítését szolgáló központi ösztönző programok komoly mértékben rontják a brit közfinanszírozási helyzetet is. A szervezet szerint az állam nettó hiteligénye az idén 146 milliárd, jövőre 168 milliárd font lesz, ami 10,6, illetve 11,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak felel meg.
Angela Merkel német kancellár, aki a G20-értekezlettel egy időben tett rövid látogatást Londonban Gordon Brown brit kormányfőnél, a szombati tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten cáfolta, hogy Németország nem hajlandó gazdaságélénkítő lépésekre. Merkel kiemelte: a német kormány 2009-2010-re a hazai össztermék-érték (GDP) összesen 4,2 százalékának megfelelő serkentő programokat hagyott jóvá.
Hozzátette: a szociális ellátás különbségei miatt nem is hasonlíthatók feltétlenül össze az amerikai és az európai élénkítő programok számai.
Brown a Downing Street-i sajtóértekezleten kijelentette: a történelemben példátlan az a gazdaságösztönző intézkedéscsomag, amelye a világ országai eddig életbe léptettek.
A G20-szakminiszterek szombati értekezletéről kiszivárgott, egyelőre részletek nélküli értesülések szerint abban viszont sikerült közös álláspontra jutni, hogy "komoly mértékben" növelni kell az IMF pénztartalékát.
Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal a javaslattal érkezett a horshami értekezletre, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU eredetileg 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogatott, amelyhez - Japánhoz hasonlóan - 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.
A súlyos recesszióba került fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától.
A négy ország szakminiszterei a horshami értekezlet előtt külön megbeszélést tartottak, amely után közölték: a Négyek, mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni.
