Aki nem hajlik, felmondást kap
A Magyar Villamos Művek az év végével felmondta az 1995-ben kötött hosszútávú áramvásárlási szerződést a Dunamenti Erőművel. Az Országgyűlés energetikai albizottságának elnöke szerint a lépés törvényszerű volt, miután az EU a piaci liberalizáció érdekében az erőművekkel kötött megállapodások felmondására, illetve módosítására kötelezte hazánkat.
A francia-belga többségi tulajdonban lévő Dunamenti Erőmű vezérigazgatója egy lapnak nyilatkozva meglepőnek és átgondolatlannak nevezte az MVM lépését. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint erről szó sincs, mivel az eredeti privatizációs szerződés módosításáról már hónapok óta folynak a tárgyalások valamennyi erőművel, és az érintettek tisztában voltak azzal, hogy megegyezés híján az MVM egyetlen lehetősége a felmondás. A gazdasági megfontolásokon túl az Európai Bizottság is kötelezi erre, amelynek nemrég hozott határozata a piaci versenyt kizáró és az erőműveknek megengedhetetlen állami támogatást és garanciát biztosító megállapodások ez év végéig történő felszámolását írja elő.
Mindezek ismeretében furcsa a Dunamenti Erőmű vezetőjének az a mondata is, hogy az MVM döntése ellenük irányuló politikai lépés. Érthetetlennek és felháborítónak tartja ezt a kijelentést Podolák György, a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke is, aki szerint nem csupán várható, de elkerülhetetlen is a szerződések felmondása azokkal az erőművekkel, amelyekkel az MVM nem tud megegyezni az EU által igényelt módosításokról. Szavai szerint a privatizációnál az érintett erőművek túl jó szerződést kötöttek, amelyek viszont a jelenlegi körülmények közepette már nem tarthatók fenn. Hozzátette, hogy féltucat más erőművel sikeresen folytak az egyeztetések, probléma elsősorban a Dunamentivel volt, rajta kívül az AES-Tisza és a budapesti erőműnél vannak még viták.
Arra a kijelentésre, hogy a felmondás miatt a Dunamenti esetleg kártérítést próbál érvényesíteni, Podolák György emlékeztetett: az EU határozata szerint éppen az erőműveknek kell visszatéríteniük a megengedettnél nagyobb mértékben kapott támogatást, anyagi követelés tehát visszafelé is érvényesíthető, ráadásul ez utóbbit az unió versenytörvényei és a bizottsági határozata is alátámasztják.
