Aki most kapkod, annak a zsebe bánhatja

Az elmúlt másfél hétben a forint hat-hét százalékkal gyengült, és egyelőre nincs jele annak, hogy gyorsan visszaerősödne a korábbi, az euróval szembeni 263-266 közötti szintre. Ennek közvetlen hatását a külföldi utazások megdrágulásán kívül az importtermékek esetleges áremelkedésében érezhetjük, bár ez utóbbit a keresletcsökkenés korlátozza. Biztosnak csak a benzinár emelkedése látszik, annak ellenére, hogy az olaj az árkilengésektől eltekintve nem drágult.

2009. január 12., 13:02

A magyar valuta ilyen mértékű gyengülésére magyarázatot lehet találni, de valódi okot nehezen. Ezúttal is a külföldi befektetők hangulatváltozása a meghatározó. Mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában a közelmúltban közzétett gazdasági mutatók a vártnál rosszabbak, és az előre jelzettnél is mélyebb és hosszabban tartó recessziót valószínűsítenek. Ez még nagyobb óvatosságra inti a befektetőket, különösen azokban a régiókban, ahol a gazdaságok sérülékenyebbnek látszanak.

A növekvő bizonytalanságra rátett egy lapáttal az orosz gázszállítások leállítása nyomán kialakult krízishelyzet, amely ismét rávilágított a közép-európai országok kiszolgáltatottságára és erősítette a térségünkkel kapcsolatos félelmeket. Megindult a pénzkivonási hullám az itteni piacokról, ami nem pánikszerű és a tőzsdéken nem érezteti a hatását, de a helyi valutákat minden országban gyengítette. Ugyancsak negatív hatással volt az eurónak a dollárral szembeni erősödése. A forint a többieknél valamivel többet veszített az értékéből, ez a velünk szembeni még mindig fennálló nagyobb bizalmatlansággal és a hazai ipari termelés tíz százalék feletti visszaesésének hírével magyarázható.

Az euróval szemben a 280-as szint közelébe, a dollárhoz képest pedig ismét 205 fölé került forint rövid távon nemigen érezteti a hatását. Elméletileg a dráguló import növeli az árakat, de a gyakorlatban a csökkenő kereslet ennek gátat szab. Egyedül az üzemanyagok árában érezhetjük majd a következményeket, ahol, 5-10 forintos emelkedés várható, annak ellenére, hogy világpiaci ára kőolaj ára kilengésekkel ugyan, de stabilan a 45 dollár körül mozog. Emellett még a külföldön síelők és a hideg ellen melegebb, távoli vidékekre menekülők kénytelenek többet költeni, de ez számukra aligha okoz megoldhatatlan problémát.

Valutánk gyengülésének a fentieknél fontosabb, közvetett következménye lehet, hogy a jegybank óvatosabban csökkenti tovább az irányadó kamatot, és ez magas szinten tartja a hitelek terheit, nem könnyítve a reálgazdasági szereplők helyzetét. A rohamosan csökkenő infláció viszont éppen a kamatok mérséklését indokolja: a hét végén közzétett becslések szerint a pénzromlás üteme heteken belül három százalék alá kerülhet, és ez tarthatatlanná teszi a tíz százalékos, vagy kicsivel az alatti alapkamatot.

A jövő heti döntés előtt tehát nincs könnyű helyzetben a jegybank. A belső gazdasági folyamatok, a gyorsan csökkenő államháztartási hiány és infláció alapján eddig mindenki biztosra vette a legalább fél százalékos kamatvágást, de a forint gyengülése indokolttá teszi az árfolyam, és ezen keresztül a pénzpiacok védelmét. A döntési dilemmát az oldhatja fel, hogy az elemzők többsége átmenetinek tartja a mostani gyengülést, amelyet a gázszállítások helyreállása után korrekció követhet. Hosszabb távon a jelenleginél erősebb árfolyamot prognosztizálnak, a GKI például éves átlagban 255-ös szintre számít. Ha ez a várakozás reálisnak bizonyul, a kamatcsökkenési trend gyorsan folytatódik.

Nem érdemes tehát azonnal rohanni és forintmegtakarításunkat euróba vagy más valutába áttenni. Célszerű kivárni, mit hoz az elkövetkező két-három hét és utána lépni, ha indokolt. Ne feledjük, hogy a forintbetétek utáni kamatfelár még mindig több, mint amennyit eddig veszített értékéből a valutánk, és az a legvalószínűbb, hogy ez a különbség a jövőben is megmarad.