Akció! - a hazai járműipar fellendítéséért

- Mi minden elgondolásra, előremutató elképzelésre nyitottak vagyunk – mondta Gablini Gábor, Magyar Gépjármú Kereskedők Országos Szövetségének elnöke a 168ora.hu érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy véleményt mondjon a kormányzati akcióterv részleteiről. Egyelőre nem ismeri a részleteket, mert csak a jövő héten fognak egyeztetni a minisztérium illetékei a szakma képviselőivel. De mindenek előtt elmondta, hogy jelenleg a szakmának az az egyik legnagyobb problémája, hogy az autókereskedelem és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás szektor „ ki van zárva” a különböző pályázati lehetőségekből.

- Az ország minden pontjáról kapok leveleket azzal kapcsolatban, hogy a pályázataikat „visszadobják, nem kapnak támogatást” – foglalja össze a keserű tapasztalatokat.

Akcióterv: 2009-2011-ig

Lehet, hogy már nem sokáig lesz így, mert a hazai húzóágazatok megmentésére akciótervet dolgozott ki a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miinisztérium. A program két évre szól, 2009-2011 a tervezett időtáv. A kormányzat számára négy ágazat kapott különös figyelmet: a gyógyszeripar, a logisztika, a járműipar és az információtechnológia.

Bár a szektorok kiválasztásáról még a gazdasági válság kirobbanása előtt döntöttek, az illetékesek arra számítanak, hogy az ágazatok képesek lesznek szerepüket, foglalkoztatottaikat és jövedelemtermelő képességüket megtartani. A jármű ipar GDP-hez viszonyított aránya korábban elérte a 3,1 százalékot.

A jövőre vonatkozó prognózisok azonban mást mutatnak. „Az iparág a válság után már nem lesz ugyanaz, mint előtte” Nem lesz hitelbőség, az autógyárak és a beszállítóak mélyreható struktúraváltás elé néznek - fogalmaz a tárca elemzése a jövőre vonatkozóan.

A központi válságkezés területei a K+F az innováció, a foglalkoztatás, a beszállítók, a beruházás ösztönzés, és az infrastruktúra fejlesztés.

4 napos munkahét, beruházás ösztönzés

Az akcióterv végrehajtásához nincsenek plusz források, szabályozási, fejlesztéspolitikai eszközöket fog megvalósítani.

A munkahely megtartás egyik formája lehet a 4 napos munkahét jogi lehetőségeinek megteremtése (Bár, a hírek szerint ezt minden különösebb előkészítés nélkül már bevezették az év elején a szentgotthárdi Opel gyárban) Elindítják a Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása című pályázatot, ami a pályaelhagyó K+F szakemberek visszatérésére ad lehetőséget. Az 1.6 milliáros keretet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból hirdetik meg.

A munkaerőpiac igényeihez szabják a közép és a felsőoktatást, modernizálják a képzést. A beruházás ösztönzés érdekében az ITDH Hungary-vel együtt kidolgozzák a Beruházásbarát Településekért programot.

Gyors kisajátítás, állami rendelkezés

A járműipari nagyberuházások engedélyzési eljárásai egyszerűsödni fognak, számos vonatkozásban. Létrehoznak egy adatbázist, amely az ipari parkokat, építési területeket tartja nyilván. Állami rendelkezési jogot szeretnének biztosítani a 300-600 hektáros építési területek felett – költségvetési pénzekkel. Gyors kisajátítást és engedélyeztetést kezdeményeznek a hatékonyság érdekében. Kiterjesztenék a „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt projekt” meghatározást az állami támogatásban nem részesülő tervekre is.

A beszállítókra is gondoltak. A beszállító fejlesztési programokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságélénkítő Operatív Programjaira is kiterjesztenék. – talán ez az a változás, amire Gablini Gábor is utalt, az eddigi tapasztalatok alapján.

Mindezeken felül az innováció, a K+F tevékenység pályázatainak feltételrendszerét is átalakítják a szektor támogatása érdekében. Változtatnak az értékhatárokon és az önrészt is csökkentik.

Megkerestük a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületét is, hogy a véleményüket kérdezzük, Ők azonban nem kaptak meghívást a szakmai munkacsoportba. Válaszukban az általuk favorizált gépjárműcsere programra hívták fel a figyelmet. Ezt azonban a kormányzat korábban már elvetette, nem tartotta támogatásra érdemesnek.