A sarokba szorítják a rászorultakat Orbánék

Hektikus, koncepciótlan, eredménytelen az Orbán-kormány gazdaságpolitikája - jelentette ki Gúr Nándor, MSZP-s képviselő Miskolcon. A kormány a „normálatlanabbnál normálatlanabb" intézkedéseivel elérte, hogy a foglalkoztatottak száma nem nő, az álláskeresők száma viszont igen, olyan mértékben, hogy az már szinte kezelhetetlen. Szétzúzták a közfoglalkoztatási programot, s ahelyett, hogy segítenének a rászorultakon, inkább a sarokba szorítják őket. Így soha nem jönnek létre azok a munkahelyek, melyeket Orbán Viktorék a kampányukban ígértek. Minderről Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke beszélt hétfőn, Miskolcon.

Mint mondta, az Orbán-kormány másfél évvel ezelőtti ígérete ellenére (10 év, 1 millió munkahely) egyáltalán nem javul a foglalkoztatási helyzetkép: országos szinten a foglalkoztatási ráta 55,5 százalékos, a munkanélküliségi ráta pedig 10,8–10,9 százalékos. Nálunk, az északkelet-magyarországi régióban még rosszabb a helyzet, itt a foglalkoztatási ráta 47-48 százalékos, a munkanélküliségi pedig 17 százalék körül mozog. A térségnek az elmúlt másfél évben egy cseppet sem sikerült közelebb kerülnie az országos átlaghoz, az itt élő embereket ráadásul megfosztották a gyakran egyetlen munkalehetőséget jelentő közfoglalkoztatási programoktól is.

Gúr Nándor emlékeztetett: a legutóbbi szocialista kormány idején egy évben mintegy 200 ezer embernek tudtak közfoglalkoztatási lehetőséget adni, 80 százalékuk napi 8 órában dolgozhatott, minimálbérért. Most a közfoglalkoztatottak a legújabb hírek szerint bruttó 57 ezres, illetve szakmunkások esetében bruttó 78 ezres havi juttatást kapnának. Csakhogy túl azon, hogy mindez kevesebb pénz, mint amit korábban kaptak ezek az emberek, kevesebb a munkájuk is: a közfoglalkoztatottak mintegy 80 százaléka csupán négyórás, azaz így a fent említett pénzek felét vihetik csak haza. Ehhez jön még az adójóváírás rendszerének fokozatos kivezetése (jövőre talán megszüntetése), s ez végképp lehetetlen helyzetbe hozza a legrosszabb esetben szakképzetlen, s halmozottan hátrányos helyzetű térségben élő embereket. „Havi 28 ezer 500 forintos jövedelemből hogyan lehet eltartani egy családot?" – kérdezte a képviselő.

Gúr Nándor bírálta azt a kormányzati intézkedést is, amely az álláskeresési járadék folyósításának idejét Európában példátlanul rövid időben, három hónapban határozza meg, a korábbi 9 hónap helyett. Ma például 10 napot kell dolgoznia a munkavállalónak egynapi ellátásért, korábban elég volt ötöt. Kijelentette: mindezt úgy teszi meg a kormányzat a kiszolgáltatott emberekkel, hogy közben a munkaadóktól és a munkavállalóktól ugyanúgy beszedi azokat a forrásokat, melyekkel a rendszert korábban finanszírozni lehetett.

A kormány a munkaügyi központok működését is átalakította, s jelentős összegeket vont el tőlük: mára felszámolták a képzésekre, bértámogatásra, vállalkozóvá válási támogatásra felhasználható decentralizált forrásokat, s megszüntették a 20 éve működő munkaügyi tanácsokat is. Tették ezt annak ellenére, hogy a munkaügyi központokat a rendszerváltás hajnalán a kiszolgáltatottak segítésére, a prevenciós feladatok ellátására hívták életre - írta az

Az új Munka törvénykönyve tervezetéről szólva a szocialista képviselő kijelentette: ha azt jelenlegi formájában fogadja el a 2/3-os fideszes parlamenti többség, akkor azzal teljesen kiszolgáltatja a dolgozókat a munkaadóknak. Az emberek fizetése jelentősen csökken (túlóradíjak ki nem fizetése, műszakpótlékok csökkentése, megszüntetése), de sérülnek a korábban alapvetőnek tekintett jogaik is (például csak nagyon minimális mértékben rendelkezhetnek a saját, csökkenő mértékű szabadságukkal). Elképesztőnek nevezte azt is, hogy a kollektív szerződésekbe a kormány tervezete szerint ezen túl már a munkavállalók számára hátrányos passzusok is bekerülhetnek, noha éppen azért köttetnek a kollektív szerződések, hogy a munkavállaló a törvényben garantált jogai mellé újabb kedvezményeket kaphasson.