A saját számaik is cáfolják Orbánék sikerpropagandáját
Bár a Fidesz-propaganda alapvető növekedési és foglalkoztatási fordulatról beszél, ezt még a KSH és a Matolcsy-féle MNB elemzései, sőt a jövő évi költségvetés részletes adatai sem támasztják alá. Az élénkülő nemzetközi konjunktúrának köszönhetően ugyan szerény javulásra valóban számíthatunk, de a gazdasági lényegi fellendüléséről korántsem beszélhetünk.
A napokban egy közgazdasági konferencián, ahová egyébként csak udvariasságból hívták meg, Matolcsy György váratlanul nagyívű beszédet tartott, amelyben cseppet sem váratlanul saját unortodox lépéseit méltatta, szokása szerint teljesen figyelmen kívül hagyva a közönség által jól ismert tényeket. Egyebek mellett kijelentette, hogy áldásos ténykedésüknek hála, nagy növekedési és foglalkoztatási fordulat ment végbe nálunk, és mindezt megszorítások nélkül sikerült elérnünk. Jobban kezeltük a válságot, mint mások, akik példát vehetnek rólunk. Miután szózatát jól időzítve a rendezvény zárásaként mondta el, a meghökkent hallgatóságnak már nem állt módjában sem kérdezni, sem megjegyzéseket tenni, pedig lett volna mire felhívni a figyelmét. Főként arra, hogy öntömjénező felszólalása köszönő viszonyban sincs a tényekkel, mások mellett például azokkal az elemzésekkel sem, amelyeket saját stábja készített a 2014-es költségvetés előkészítése kapcsán.
Azokban történetesen 0,7 százalékra prognosztizálják az idei várható GDP-bővülést, ami ugyan a legoptimistább az elemzői becslések közül, de még az első félévi stagnáláshoz képest sem nevezhető nagy fordulatnak. Hasonló a helyzet a foglalkoztatottság értékelésével is, ahol a Nemzeti Bank tanulmánya meglepő módon cáfolja a főnök szavait és a fideszes sikerpropagandának a számait. Matolcsyval egy időben ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára méltatta azt, hogy a KSH adatai szerint a hazai foglalkoztatottság sokéves csúcsra nőtt. Szerinte a kormányváltás óta 226 ezerrel emelkedett, amiből 48 ezer a külföldi munkavállaló, 80-90 ezer a közmunkás, és ugyanannyi a versenyszféra.
Ezzel szemben az MNB anyaga a vállalati adatszolgáltatás számainak megfelelően leszögezi, hogy a kimutatott magasabb foglalkoztatottság egyértelműen a külföldön dolgozóknak és a közmunkának köszönhető, a versenyszférában nem bővült a létszám, sőt jövőre is legfeljebb csak 17 ezerrel fog. Ez összhangban van a KSH illetékesének szavaival, aki szerint a közmunka és a külföldi munkavégzés egyaránt nagyjából 90-90 ezres növekedést magyaráz. Az NGM számaitól való eltérésben az is benne van, hogy az államtitkár nem azonos időszakok adatairól beszélt, hogy a nyári szezonális hatások miatt magasabb különbséget mutathasson ki.
Ami a jövőre várható növekedést illeti, aligha meglepő, hogy a kormány és a Nemzeti Bank várakozásai a legoptimistábbak. Tegyük hozzá, hogy az idei prognózisukhoz képest kell értékelnünk a számokat, amelyek szintén túl derűlátóknak tűnnek. A leglátványosabb példa erre az áfabevételek tervezése: azok csupán 1,6 százalékkal haladják meg az idei tervben szereplő értéket, de az első 8 hónap tényadatai alapján valójában 11,4 százalékkal magasabbak a reálisan várható idei eredménynél. A különbség több mint 200 milliárd, amit az online pénztárgépektől várható bevétel sem tud ellensúlyozni.
