A pénzpiac nem hisz a Fidesznek
A külföldi gazdasági elemzők és pénzügyi szakemberek egyre derűlátóbban ítélik meg hazánk helyzetét és jövőbeni kilátásait. Egybehangzó véleményük szerint a Bajnai-kormány egyensúlyteremtő intézkedései eredményesek, viszont veszélyt jelent, ha a választások után az új kormány letér erről az útról. Úgy vélik azonban, hogy a Fidesz ígérgetései ellenére ettől nem kell tartani.
Nincs könnyű helyzetben az egyszerű magyar polgár, ha valós képet akar alkotni az ország helyzetéről és arról, mire számíthat a jövőben. A politikusok egymásnak homlokegyenest ellentmondó kijelentéseket tesznek, a kormányoldal szerint látványos a javulás és két év múlva már ismét az élen fogunk járni a térségben, az ellenzék szerint viszont minden megszorító intézkedés és az új költségvetés is újabb lépés a nemzethalál felé /ez utóbbit vizionálta az egyik megmondó embere, amikor a büdzsé tervezetét aktív eutanáziának minősítette/.
Ha közelebb akarunk kerülni az igazsághoz, arra figyeljünk, amit a szakértők mondanak, vagy éppen nem mondanak. A különböző hazai szakintézmények képviselői és a neves közgazdászok kivétel nélkül szükségesnek és helyesnek tartják a költségvetési egyensúly megteremtését célzó programot, amelynek rövidtávú hatása a vártnál is jobb. Figyelemre méltó, hogy az ellenzék gazdasági szakemberei sem támadják a politikusokhoz hasonlóan a Bajnai-csomagot, és inkább feltűnően hallgatnak, amikor az eredményeit értékelni kell: a szakmai önbecsülés többségük esetében nem engedi, hogy valótlanságokat mondjanak, dicsérni viszont nyilvánosan nem akarnak. Marad tehát részben a hallgatás, részben pedig a hosszútávú kérdőjelek - egyébként jogos - hangoztatása.
Aki a belső viszonyok hatásaitól mentes, politikailag elfogulatlan értékelésekre kíváncsi, kövesse figyelemmel a külföldről érkező véleményeket. A magyar gazdaság rendkívül nyitott, teljesítményét alapvetően a nemzetközi trendek és fő exportpiacaink alakulása határozza meg. Ez a függés pénzügyi téren még közvetlenebb: a külföldi hitelezők és befektetők bizalma stabilitásunk kulcskérdése. Érthető, hogy a nemzetközi elemző és hitelminősítő cégek folyamatosan követik és értékelik mindazt, ami hazánkban zajlik, így jól látható, miként változik külső megítélésünk. Érdekük, hogy a lehető legreálisabb képet fessék rólunk, mert komoly befektetési döntések függnek ettől.
Amiket az utóbbi időben írnak és nyilatkoznak rólunk, azt mutatja, hogy kedvező fordulatként értékelik a magyar kormány szigorú válságkezelő és egyensúlyteremtő lépéseit. A pénzügyi helyzet megszilárdult, az idei hiány tartható, a folyó fizetési mérleg egy évtizede nem volt ilyen jó és további javulás várható. Néhány hónap alatt elértük, hogy Magyarország jelenleg nem szorul külső finanszírozásra és tavaszig már biztosan nem lesz szükségünk az IMF-hitel újabb részleteire. A jövő évi kilátásokat elemezve a külső szakértők még a kormánynál is derűlátóbbak. A neves JP Morgan elemzői például már 2010-re is a magyar gazdaság fél százalékos növekedésével számolnak, szemben a büdzséterv egy százalék körüli csökkenési prognózisával.
Optimistán ítéli meg a hazánkat az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Moody's is. Jelentésében az ötös skálán négyesre teszi a magyar gazdaság erejét, azzal hogy a szigorú fiskális politika folytatódása nyomán a befektetésre javasolt kategórián belül a negatív kockázatú besorolásunk a közeljövőben stabil kilátásúra változhat. A többi hitelminősítő hasonló véleményeket fogalmaz meg, kiemelve, hogy növekszik a külföldi befektetői bizalom, a magyar pénzpiac és a forint árfolyama stabil, a költségvetés finanszírozási háttere szilárd és az is marad, ha a fiskális politika iránya nem változik.
Mindez éles ellentétben áll azzal, amit az ellenzék a Bajnai-kormány intézkedéseiről nap mint nap állít. Ez nem kerüli el a külföldi elemzők figyelmét sem, akik nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget ennek, hanem a szavazatszerző kampány részének tekintik. Abban látnak igazi kockázatot, ha a populista ígéreteket a következő kormány esetleg be akarná tartani. Ennek következményei egybehangzó vélemények szerint katasztrofális lehetnek, és felborítanák a nehezen megteremtett pénzügyi egyensúlyt. Ugyancsak beláthatatlan következményekkel járna a befektetői körök szerint, ha elmaradnának a régóta szükséges átfogó szerkezeti reformok, amelyek a nagy elosztó rendszereket, az államigazgatást, az egészségügyet és az önkormányzati rendszert egyaránt érintik.
A külföldi értékelések szerint mindezzel a minél nagyobb választási győzelemre törekvő Fidesz is tisztában van, annak ellenére, hogy gyökeresen mást hangoztat. A Moody's országjelentése ebben politikai kockázatot lát, de rögtön hozzáteszi, hogy nem kell komolyan venni az ellenzék állításait és ígéreteit, azok csupán kampánycélokat szolgálnak. Hatalomra kerülve nem lesz más választásuk, mint tovább haladni a fiskális szigor és a reformok útján, ha el akarják kerülni az összeomlást. Ezt egyébként a hitelminősítő szerint a Fidesz szakértői is így látják, nem kell tehát tartani attól, hogy gyökeres gazdaságpolitikai fordulat következik be. A gazdasági és pénzügyi realitások sokkal erősebbek bármilyen politikai ígérgetésnél.