A magyar kormány nyíltan a multik pártjára állt
Bánki Erik kormánypárti képviselő egy olyan javaslatot nyújtott be a parlament Gazdasági Bizottsága elé, amely kimondaná, hogy Magyarország elutasítja a globális minimumadó bevezetését, annak ellenére, hogy Magyarország tavaly októberben csatlakozott az globális minimumadóról szóló egyezményhez.
„Villamgyorsan fogadta el a parlament Gazdasági Bizottsága hétfőn azt a javaslatot, amely kimondaná, hogy Magyarország elutasítja a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. A javaslatot a fideszes képviselők terjesztették egyelőre az Országgyűlés elé, de feltehetően nem áll távol a kormány szándékaitól” – írja a Portfolio.
Tordai Bence, a Párberszéd képviselője és a Gazdasági Bizottság tagja arról számolt be hétfő este, hogy Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke hétfő délután háromra hívott össze egy bizottsági ülést, amelynek egyetlen napirendi pontja „A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló határozati javaslat (H/.... szám)” megtárgyalása volt.
A javaslat így szól:
„Az Országgyűlés
- tekintettel az orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, továbbá
- különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra
az alábbi határozatot hozza:
- Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását.
- Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.”
Magyarország tavaly októberben csatlakozott a globális minimumadóról szóló megállapodáshoz, de a fentiek alapján a kormánypárt már nem támogatja ennek alkalmazását.
Bánki Erik az MTI-nek a következőket nyilatkozta az ügyben: szerinte rontaná a versenyképességet az európai uniós irányelv elfogadása a globális minimumadóról. A javaslattal azt szeretné elérni, hogy a parlament hozzon határozatot arról, hogy ellenzi a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. A fideszes politikus azt kifogásolta, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad.
Globális szinten az OECD-nek volt egy kezdeményezése a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatásáról, és mivel ezek a cégek „kibújnak az adózási kötelezettség alól”, erről a kezdeményezésről egyetértés van gyakorlatilag minden érintett ország részéről
– mondta. Hozzátette: ezt 2023-ban vezették volna be, de legalább egy évet csúszni fog. Közölte: emellett elindult egy másik kezdeményezés a globális minimumadó bevezetéséről, amely már nemcsak a digitális cégekre vonatkozik, hanem valamennyire.
Azonban nem lenne jó, ha az alapjavaslatot megelőzné ez a kiegészítő javaslat a globális minimumadóról, amely egyébként nagyban érinti azokat a külföldi vállalatokat, amelyek Magyarországon működnek. Pontosítani kellene a részletszabályokat, amelyek közül a legfontosabb a kettős adóztatás elkerülése, hiszen az elbizonytalanítaná a befektetőket – vélekedett. Kiemelte: erről szól a délutáni bizottsági ülésre benyújtott határozati javaslat, ez alapján fognak majd ott remélhetőleg döntést hozni, utána pedig a parlament kezében lesz a döntési lehetőség a továbbiakat illetően.
Tordai elmondása szerint a bizottság meg is szavazta a javaslatot, így a parlament elé kerülhet az ügy.
A bizottság oldalára hétfő délután feltöltött dokumentum indoklása emlékeztet arra, hogy „az Európai Bizottság 2021. december 22-én terjesztette elő a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvre (a továbbiakban: Irányelv) vonatkozó javaslatát”.
„A szükséges szakértői munka nem a megfelelő ütemben halad globális szinten, így az Irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. A globális minimumadó részletszabályai tekintetében a javaslat nem áll készen a végrehajtásra. A munka lassan halad és bizonytalan, hogy mikor zárulhat le, ugyanakkor bizonytalan annak kimenetele is. Magyarország számára a nyitott kérdések között kifejezetten fontos, hogy ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó az érintett vállalkozásokra, akkor ezt a többletadót külföldön biztosan beszámítsák. Jelenleg ennek részletei ismeretlenek, így a korai bevezetés a magyar adórendszer egészét jelentősen befolyásolja” – olvasható az előterjesztésben.
„A jelenlegi háborús gazdasági válság sújtotta környezetben rendkívül
magas kockázatot jelent az Európai Unió és – elsősorban – Magyarország versenyképessége szempontjából, ha a szabályokat elhamarkodottan vezeti be az Európai Unió.
A vállalkozások számára kevés felkészülési idő maradna a jelentős adminisztrációs teherrel is járó, rendkívül komplex szabályoknak való megfelelésre” – zárul az indoklás.
(Kiemelt kép: Bánki Erik. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
