A jó termés is néha rossz
Ha kevés a termés, az rossz, ha sok, még rosszabb - ez a következtetés vonható le abból, hogy a mezőgazdasági termelők egymás után demonstrálni akarnak az alacsony felvásárlási árak ellen. A meggy után most az almán van a sor, a túlkínálatot a piac itt is bünteti. Az állami beavatkozás sürgetése helyett inkább a gazdáknak kellene alkalmazkodniuk a piaci viszonyokhoz.
A piaci folyamatok nyomán alakultak ki a nyomott felvásárlási árak a meggypiacon, és nem a feldolgozók vagy a felvásárlók kartellezése okozta az alacsony árakat - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), ezért a versenyhatóság a hozzá érkezett mindkét termelői bejelentést elutasította, vizsgálat a meggykartell ügyében nem indul.
A GVH-hoz két bejelentés is érkezett a meggypiaci anomáliák miatt. A piacelemezés megállapította: a hazai meggytermés hozzávetőlegesen 80 százalékát exportálják, a kivitel közel 70-80 százaléka meggybefőtt formájában, esetleg közvetlen fogyasztásra megy, a legnagyobb felvevőpiac Németország. A vizsgálat szerint az árszint idei csökkenése nem a felvásárlók kartellezésének, sokkal inkább a piaci folyamatoknak köszönhető, amelynek egyik eleme, hogy az átlagos termés ellenére túlkínálati piac alakult ki az új ültetvények termőre fordulása miatt.
Az idén az alacsony felvásárlási árak szinte valamennyi mezőgazdasági terményre jellemzőek. Ezt panaszolják újabban az almatermelők is, akikkel az agrárminiszter ma egyeztet Nyíregyházán. Gráf József ezzel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) kérésének tesz eleget. Nemrégiben ugyanis a Magosz arra kérte az agrártárca irányítóját, hogy vesse latba befolyását a magyar almapiacon kialakult helyzet rendezése érdekében. Azaz, hogy a felvásárlási árak - főként a léalmánál - a termelők számára elfogadható mértékűek legyenek.
A Magosz álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a kelet-magyarországi almatermesztőknek csupán 9-10 forintot kínálnak kilónként az almafelvásárlók és almafeldolgozók, miközben az ipari alma (léalma) előállítása - kilogrammonként 20-25 forint önköltséget véve alapul - legalább 30-40 forint közötti nettó eladási áron biztosíthatna elfogadható jövedelmezőséget számukra. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az almatermesztők a demonstrációktól, illetve az almafelvásárlókat érintő blokádoktól sem riadnak vissza.
Ugyanaz a helyzet tehát, mint a meggyel vagy korábban a tejjel. Az idén az előzetes becslések szerint mintegy 550 ezer tonna alma terem Magyarországon, a múlt évben a kedvezőtlen időjárás miatt mintegy 300 ezer tonna volt a termés. A piac törvénye szerint pedig - ahogy azt a GVH is leszögezte - ha nagyobb a kínálat, alacsonyabbak az árak. A gazdáknak a jelek szerint az is rossz, ha jó, az is, ha gyenge a termés. Valójában a piaci viszonyokat nem hajlandók tudomásul venni. Ha majd meggy helyett alma fogja elborítani a Parlament környékét, ezen az sem segít. Az igazi megoldás az lenne, ha termelői-értékesítői egyesüléseket hoznának létre, a kiszolgáltatottságuk akkor valóban csökkenhetne.
gcv guz
