A Frankfurter Allgemeine Magyarországról
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Németország legrangosabb napilapjainak egyike. A független, konzervatív, a német gazdasághoz közel álló újság a közelmúltig egyike volt a keveseknek a sokrétű német médiavilágban, amely a 2010-es választások után rokonszenvvel, támogatólag írt az Orbán-kormányról, annak munkájáról, terveiről. A „FAZ”, amint emlegetik, a magyarországi kormánypolitika alakulásának tükrében azonban az utóbbi hónapokban hangot váltott s mind gyakrabban elemezte kritikusan a helyzetet – többek között megszólaltatva például Kis Jánost filozófust, az egykori ellenállót, majd SZDSZ- politikust. A lap legutóbb részletes, fényképes tudósításban számolt be az Operaház elleni tüntetésről, azt a címet adva írásának, hogy „AZ EU nem kíván Orbánnal a pénzügyi segítségről tárgyalni.” Az íráshoz vagy 40 olvasói hozzászólás érkezett – többségük az Orbán-rendszer védelmére kelt.
„Az Európai Bizottság továbbra is kétli, hogy a legutóbbi magyar állam-reformok megfelelnek az Unió előírásainak és különösen a Nemzeti Bankkal kapcsolatos új törvény miatt nem hajlandó az Orbán-kormánnyal az ország számára sürgetően szükséges pénzügyi segítségről tárgyalni”, írta a lap. Mint emlékeztet, „Barroso, EU-bizottsági elnök, Reding, igazságügyi és Rehn pénzügyi biztos decemberben összesen öt levélben kértek felvilágosítást a magyar kormánytól az új alkotmánnyal és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos kérdésekben (…) Brüsszelben úgy hírlik, hogy a bizottság nem elégedett a Budapestről kapott válaszokkal és jogi lépéseket mérlegel Magyarország ellen – erről még január vége előtt megszülethet a döntés.”
Az írás szerint bár Brüsszelben vizsgálják a Klubrádió elhallgattatásának ügyét, a bizottság egyik szóvivője szerint e kérdésben a jogi lehetőségeket kimerítették. Feltehetően az ügyben nem történt jogsértés, ezért arra van szükség, hogy általában vizsgálják a sajtószabadság helyzetét Magyarországon. Annál is inkább, mivel a kérdés a magyar médiatörvény Brüsszel által tavaly kikényszerített átdolgozása után sem került le a napirendről. Az idézett szóvivő szerint a Klubrádióéhoz hasonló ügyek a strassburgi Emberjogi Bíróság elé kerülhetnek.
A lap internetes kiadásában is megjelent íráshoz igen sok hozzászólás érkezett. Többnyire jeligések, s a fogalmazás, a helyesírás alapján nem keveset Magyarországról küldhettek. Az olvasói vélemények nagy többsége az Orbán-rendszer védelmére kel és azzal vádolja a konzervatív újságot, hogy az is a brüsszeli, „senki által nem választott” bürokraták oldalára állva támadja Magyarországot. Annak ellenére, hogy ott a kormány választáson szerzett kétharmados többséget és a „posztkommunista örökség” felszámolásán dolgozik. Többen emlékeztetnek arra, hogy sem Görögország, sem Olaszország jelenlegi vezetőjét nem választották – miért nem hagyják tehát békén Orbánt? Van olvasó, aki – a magyar helyzet tükrében – azt javasolja: vezessék be Németországban a népszavazást, hogy egyetlen kormánynak se lehessen lehetősége a jövőben arra, hogy kétharmados többséggel visszaéljen a hatalommal. Van, aki azt javasolja az Orbán-kormánynak: jelentse be, argentin mintára, a csődöt - s ha túl nagy nehézségei lennének, forduljon segítségért Moszkvához. Egy másik levélíró arra figyelmeztet, hogy a magyar kormányfő az új törvény alapján éppúgy kifoszthatja a Nemzeti Bank valutatartalékát, mint korábban a magán-nyugdíjpénztárakat. S van, aki a magyar közvélemény-kutatási adatokat idézi a Fidesz népszerűségének rohamos csökkenéséről. Az olvasó, aki feltehetően ott volt az Operánál, arról ír, hogy a rendőrök láthatóan nem akartak fellépni a Jobbik tüntetői ellen, nem védték meg az LMP aktivistáit.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger - mania.huhonlapon
