A forint hosszú hanyatlásáról ír az FN
Könnyű a forint mostani gyengélkedését a különutas miniszterelnök legújabb, ellentmondásos politikai lépéseire visszavezetni. Ám a statisztika azt tanúsítja, hogy a forint már jó ideje sereghajtó a térség valutáinak sorában, aminek mélyre ható okai vannak – írja a Financial Times.
A magyar fizetőeszköz azóta veszít értékéből, hogy az ország belépett az unióba, míg a korona és zloty ez idő alatt erősödött az euróval szemben. A terv nem ez volt, csakhogy az ország vezetői többet költöttek a közjólétre, mint amennyit újabb kölcsönök nélkül megtehettek volna.
A fordulópontot a 2002-es választás jelentette, amikor is a Fidesz különleges ígéretekkel igyekezett megtartani a hatalmat. A győztes szocialisták azután kötelességüknek érezték, hogy beváltsák a szavukat, ideértve a hatalmas nyugdíjemelést. Az államadósság ilyenformán folyamatosan nőtt, majd az ország már jóval 2008 előtt belefutott a saját válságába.
2010 után ugyan Orbán stabilizálta a hiányt, csak éppen a módszerei kiváltották a befektetők, az uniós partnerek és az IMF rosszallását, lásd a különadókat és a magán nyugdíjpénztári vagyon konfiskálását.
Hogy mi lesz most, azt csak találgatni lehet. A Citigroup abból indul ki, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés hozzányúl a valutatartalékhoz. A vészcsengő előreláthatólag 310-312-es árfolyamnál szólal majd meg, de Matolcsy és Co. valószínűleg nem bánja a gyengébb árfolyamot. Vagyis a következő hónapokban unortodox lépésekre kell felkészülni az MNB-nél, ami nem jó a forint szemszögéből.
A lap hozzáteszi: lehet, hogy a legfrissebb fejlemények láttán Orbán valamelyest visszalép. De ennél többet kell tennie, ha azt akarja, hogy a forint egyhamar kitörjön a hosszan tartó hanyatlásból.
