A brókerbotrány háttere

Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.

Becslések szerint a Buda-Cash ügyfeleinek kára mintegy harmincmilliárd forint. Ügyfelenként csak harmincmillió forintig kártalanít az Országos Betétbiztosítási Alap. Az OBA a tagintézetek befizetéseiből, valamint a vagyon hozamából fedezi a kifizetéseket, de ha ez nem elég, rendkívüli díjfizetést rendelhet el a tagjaitól vagy akár hitelt is felvehet. A hasonlóan működő Befektető-védelmi Alap, a Beva a Buda-Cash ügyfeleit kártalanítja hatmillió forintig.

A szervezetek húsz nappal azután fizetnek, hogy a felügyeleti szerv, jelen esetben az MNB elrendeli a hitelintézet bezárását. Lapzártakor úgy tűnt, a héten dönthetnek a Buda-Cash felszámolásáról, vagyis utána kezdődhet a kártalanítás.

Magabiztosan nyilatkozta sajtótájékoztatón nem egészen egy éve Pál Gyula, a Buda-Cash Brókerház igazgatósági tagja, az Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB) elnök-vezérigazgatója: „A nagybankok kénytelenek összébb húzni magukat, fiókokat zárnak be, emiatt értékes dolgozókat és ügyfeleket veszítenek el. Itt lehet teret, piacot nyerni, üzletileg ebben látjuk a lehetőséget.”

Vagyis abban: regionális bankcsoporttá alakult négy takarékszövetkezetük, amelyek megúszták az államosítást meg az azt követő privatizációt. (Az ÉRB mellett a Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. [DRB], a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. [DDB] és a Buda Regionális Bank Zrt. [BRB] tartozik a pénzintézeti kör fiókhálózatához.)

Azon a sajtótájékoztatón kérdezték Pál Gyulát: jó néhány takarékszövetkezet szintén nem értett egyet az állam kényszerintegrációjával, de akkor ők miért nem követték a bankká válás példáját? Pál azt felelte: neki és társainak e pénzügyi csoportban sok a befektetett pénzük. Azaz: előremenekültek – tulajdonosként.

Lehet, csupán eddig jutottak? Vagy az új brókerbotrány a bankcsoport államosításának politikai kísérlete? Emlékezzünk csak: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa egyik következménye az lett, hogy „a rendkívüli helyzetre tekintettel” a magántulajdonú MAL Zrt.-t egyszerűen államosította a Fidesz. Orbán Viktor jelentette be akkor a parlamentben: van úgy, hogy a közérdek felülírja a magánérdeket.

Különben Pál Gyula – aki vadászszenvedélyéről is ismert az üzleti életben – eddig kétségkívül a legbeszédesebb volt a Buda-Cash vezetői közül. Tudható róla: agrármérnök, s a rendszerváltáskor rögtön a biznisz vonzotta. 1998-ban megkereste az ugyancsak agrármérnök Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház tulajdonosa, s fölajánlott Pálnak egy belső ellenőri állást. Hamarosan kockázatkezelési igazgató lett a cégnél, aztán tulajdonos. Hozzátartozott az agrárportfólió és a takarékszövetkezetek integrációja is.

Hallgatak urak

Most viszont Pál Gyula is hallgat, csakúgy, mint a Buda-Cash vezetői és tulajdonosi köre: Gyarmati János, Tölgyesi Péter, Vajda Péter – és az alapító, Pintér Zoltán, aki amúgy tavaly megvált Buda-Cash-részvényeitől. (Pénzügyi szakemberek úgy vélik: ilyen ügyben meg kell vizsgálni a cégalapító érintettségét is.)

Ez a hosszú csönd a legfeltűnőbb az egyébként hangosnak induló botrányban. Bokros Lajos közgazdász a 168 Óra mostani számában furcsállja is, hogy már egy hét is eltelt az újabb brókerügy kirobbanása óta, ám a nyilvánosság még szinte semmit sem tud az egészről. Ezért azt sejti az expénzügyminiszter: a Buda-Cash-balhé mögött valójában oligarchaharc húzódik. Na de kik között?

Tény: az MNB feljelentést tett, mondván, a százmilliárd forintot is elérheti az összeg, amellyel a cég nem tud elszámolni az ügyfeleinek, s erős a gyanú, hogy 10 vagy akár 15 éve hamisítják a brókerház adatait. A Nemzeti Nyomozóiroda sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. Ugyanakkor a brókervállalat vezetőit lapzártánkig még nem hallgatták ki. Őrizetbe sem vették őket. Tölgyesi Péter jogi képviselője, Bánáti János a 168 Órának azt mondta: más hasonló esetekben is hosszabb ideig tart, mire elegendő adatot gyűjt össze a nyomozó hatóság a meghallgatáshoz.

Rogán Antal, akinek viszont tényleg inkább hallgatnia kellene ingatlanügyletei miatt, megszólalt, és politikai ellenfeleit gyanúsította: „A Kulcsár-ügy után egy újabb MSZP-s brókerbotránnyal állunk szemben.” Ám a Buda-Casht nagyon jól ismerő informátorunk szerint a cég vezetősége mindig az épp aktuális kormánnyal ápolt jó kapcsolatokat. Másoktól azt hallottuk: a Buda-Cash köreiben politikai egyensúly volt, akadt ott jobboldali, liberális meg baloldali is. Eddig a Fidesszel sem ütköztek, különben nem tudtak volna bankcsoporttá szerveződni takarékszövetkezeteikből. Akkor meg most hirtelen mi történt?

Egyes informátoraink azt sejtik: talán a Buda-Cash agrárportfóliója vált vonzóvá a hatalom körüli új üzleti elitnek. E portfólió része például a Hidasháti Zrt., amelyhez a hatalmas bélmegyeri vadászkastély is tartozik. Pál Gyula így beszélt minderről 2013-ban a Magyar Vadászlapban: „A fejlesztéseket, konkrétan a vadászház rekonstrukcióját és a vadászati ágazatot magánemberként is finanszírozzuk Végh Laci barátommal. A vadászati ágazat a szabad területen történő vadásztatáson kívül a fácánnevelésből és a vaddisznóskertből hoz bevételt. Ami a költségek után megmarad, azt a kastélyra költjük. Egyelőre talpon vagyunk!”

Mi meg elmagyarázzuk: a Hidasháti Zrt. egyike a tizenkét egykori állami gazdaságnak, amelyeket az első Orbán-kormány idején Fidesz-közeli üzletemberek privatizáltak. Állítólag a Hidasháti Zrt.-t első magántulajdonosai adósságba vitték. Aztán került a közelébe Végh László volt fideszes országgyűlési képviselő, illetve a Buda-Cash Brókerház cégcsoport.

Lehet, hogy az oligarchaharc tulajdonképpen a Fideszen belül zajlik bizonyos mezőgazdasági területekért?

Persze a Fidesz ismét visszafelé mutogat: a szocialista kormányzás alatt fogadták el azt a törvénymódosítást, amely csak ötévenkénti személyes ellenőrzést ír elő a brókercégeknek. És az utolsó ilyen kontroll 2010-ben, a kormányváltás előtt volt a Buda-Cashnél. Csakhogy a Fidesz csúsztat: az átfogó ellenőrzések között kisebb pénzügyi hatósági vizsgálatok is vannak. Másrészt ha a törvénnyel nem értett egyet a fékeveszett törvénykezés kormánya, miért nem módosította a vonatkozó paragrafust?

Windisch László, az MNB alelnöke a Portfólió.hu-nak azt mondta: a Buda-Cash meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt. Szerinte ezért nem derült ki ennyi ideig a csalás.

A 168 Óra egyik informátora, aki a nemzetközi tőzsdeéletben is jegyzett jogi szakértő, azt mondja: elég gazdag fantáziával lehet csak elképzelni, hogy a Buda-Cashnél olyan ügyesen manipulálták a közokiratokat, hogy azzal a jól képzett felügyelőket is másfél évtizeden át meg tudták vezetni. Más szakértőink sem tudtak igazán válaszolni arra a kérdésre: hogyan lehetséges 15 éven át észrevétlenül ennyi pénzt eltüntetni?

Teljes körű jogok

Mert milyen is egy átfogó ellenőrzés, amelyet 2004 óta ötévente végeznek a felügyeleti szervek?

Egyebek mellett értékelik, milyen kockázatot vállal a cég, miként felel meg a szabályzatnak. Azt is ellenőrzik, a szavatoló tőkéjének mértéke megfelel-e az indokoltnak és a gazdasági kockázatnak. Az ellenőrző szervek jogai teljes körűek: betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásba, minden ott talált adatot összevethetnek. A befektetési szolgáltatóknak rendszeres az adatszolgáltatási kötelezettségük.

Történt-e mulasztás?

Hantos Ádám kártérítési perekben eljáró ügyvéd a 168 Órának elmagyarázta: visszamenőleg 15 évre meg kellene szerezni a Buda-Cashnél lefolytatott összes vizsgálat jegyzőkönyvét. Ennek alapján szakértők el tudnák dönteni, az ellenőrzést végző szervek mindent megtettek-e a befektetők védelme érdekében. Kiderülne az is: bekértek-e minden szükséges dokumentumot, észrevették-e bennük az esetleges hibákat? Mindebből pontosan megállapítható, követett-e el mulasztást a PSZÁF vagy később a Magyar Nemzeti Bank, amely 2013 óta ellátja a pénzügyi felügyeleti feladatokat is.

Természetesen a 168 Óra megkérdezte az MNB-t: belenézhetünk-e a jegyzőkönyvekbe? Azt a választ kaptuk írásban: „A vizsgálati jegyzőkönyvek bank-, üzleti és értékpapírtitkot tartalmaznak, ezért azok a nyilvánosság számára nem érhetők el.”

Mi azt is különösnek tartjuk: állítólag mielőtt a brókercégnél megjelentek a pénzügyi ellenőrök, a vezetők közül Gyarmati János és Tölgyesi Péter személyes meghallgatást kért a jegybanktól. Windisch László, az MNB alelnöke fogadta őket. Ők meg föltárták: százmilliárd forint körüli összeggel nem tudnak elszámolni. Az MNB értesítette a nyomozó hatóságot. Windisch állítja: a brókercég irányítói voltaképpen előremenekültek, azért jelentkezhettek nála, mert tudták, az MNB vizsgálata előbb-utóbb felfedezi a hiányt. Valóban így lett volna? Mert hát eddig soha nem tűnt föl a hiány a pénzügyi ellenőrzéskor.

Megkérdeztük azt is az MNB-től: indítanak-e belső vizsgálatot annak kiderítésére, történt-e mulasztás? Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője azt válaszolta írásban: „Jelen pillanatban a jegybank és a felügyeleti biztosok elsődleges feladata a betétesek és kisbefektetők helyzetének azonnali rendezése. Az esetleges múltbéli hiányosságok azonosítására ezt követően kerülhet sor.”

Bizalmi válság

Mindenesetre a 168 Órának nyilatkozó üzletemberek, akik nevük elhallgatását kérték, felhívták a figyelmet arra is: a Buda-Cash-botrány árnyékba szorított egy másik esetet, amely a brókerüggyel párhuzamosan robbant ki, és a kettő kísértetiesen hasonló forgatókönyv alapján zajlik.

Arról van szó: múlt héten a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt. pénzügyi szolgáltatási engedélyét, s kezdeményezte a cég felszámolását is. A Platinium Zrt. Töröcskei István érdekeltségébe tartozik: tulajdonosai között volt a Mahir Zrt. is, amely Simicska Lajoshoz köthető. És mindezzel lehet összefüggésben Simicska durva hangú támadása Orbán Viktor ellen.

A 168 Óra megpróbálta elérni Simicska Lajost is. Visszahívást ígért a titkárnő. Megkérdeznénk a miniszterelnök régi cimborájától, mit gondol ő maga az oligarchaharcról. És hátha arra is tudja a választ: lehetséges, hogy a magyarországi pénzügyi szolgáltatópiac újraelosztása zajlik most?

Egyelőre csak azt tudjuk biztosan: rendkívül kártékony, hogy szinte semmit nem tudni a brókerügyről még egy hét után sem, hiszen ez bizalmi válságot okozhat a piacon. Bodnár Zoltán bankár, az MNB volt alelnöke lapunknak azt is mondta: nem tudni, mi lesz a többi független brókercéggel. Hiszen ezek után náluk is speciális ellenőrzés válhat szükségessé, hogy a piaci bizalom helyreálljon.