A brit pénzüügyminiszter bevállalná a gazdasági válságot

Jeremy Hunt a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió pénteki politikai magazinműsorában kijelentette: teljes mértékben támogatja a Bank of England monetáris szigorítási programját, még abban az esetben is, ha a brit jegybank 5,50 százalékig – a mostani kamatszintnél egy százalékponttal magasabbra – emeli alapkamatát és ez recessziót okoz a brit gazdaságban. 

Hunt szerint a gyors infláció instabilitás forrása, ezért szükséges a Bank of England monetáris politikájának, a jegybank nehéz döntéseinek támogatása. 

A jelenlegi brit inflációs környezetben a Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – csaknem másfél éve folyamatosan és agresszív mértékben szigorítja monetáris politikáját. 

A brit jegybank 2021. december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizenkét kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 4,50 százalék. 

A brit statisztikai hivatal (ONS) e héten ismertetett friss adatai szerint áprilisban 8,7 százalék volt a tizenkét hónapra számolt nagy-britanniai infláció. 

Az éves összevetésű brit infláció szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, vagyis tavaly ősz óta a múlt hónapban lassult először az egyszámjegyű tartományba a tizenkét havi inflációs ráta. 

Az áprilisi ütem azonban így is jelentősen meghaladta a várakozásokat, mivel az elemzői előrejelzések átlaga 8,2 százalékos éves inflációt valószínűsített a múlt hónapra. 

Ezért az inflációs adatok ismertetése után alaposan felfelé árazódtak a piaci kamatvárakozások, és megugrott a brit szuverén adósságpapírok hozama is. 

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek. 

Jeremy Hunt a pénteki interjúban kijelentette: nem az infláció és a recesszió közötti kompromisszumos választásról van szó, a fenntartható növekedéshez vezető egyetlen utat az infláció leszorítása kínálja. 

Hozzátette: amikor Rishi Sunak miniszterelnök az év elején meghirdette azt a célt, hogy az inflációt az idén a felére kell csökkenteni, sokan csak legyintettek, azzal érvelve, hogy az infláció lassulása automatikus folyamat, amely mindenképpen végbemegy. 

A brit pénzügyminiszter szerint azonban semmiféle automatizmus nem érvényesül az inflációs ütem csökkentésében, ennek elérése komoly feladat. 

A Bank of England a legutóbbi kamatemelési döntéshez fűzött előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy az éves brit infláció 2023 végéig 5 százalék körüli ütemre lassul, és csak 2024 kései szakaszában tér vissza a 2 százalékos célszintre.

(Kiemelt képünk: A Bank of England épülete 2022. augusztus 03-án, Londonban. Fotó: Rasid Necati Aslim / Anadolu Agency / AFP)