Nőhet idén a magyar gazdaság, de ki van szolgáltatva a német autógyáraknak és az építkezéseknek
Bár az év első negyedévében az Európai Unióban a magyar gazdaság egyedülálló módon 5,3 százalékkal bővült, a Kopint-Tárki előrejelzése szerint jó eséllyel mérséklődik a növekedés üteme. A GDP éves növekedése előrejelzésük szerint 4,5 százalékon várható, ez enyhe lassulás a tavalyi 4,8 százalékos bővüléshez képest.
A probléma ugyanakkor az, hogy a növekedés alapja mindössze két ágazat, az autóipar és az építőipar teljesítményének köszönhető.
Amíg a német autógyárak fenn tudják tartani gyártási kapacitásukat és bővítésüket, a GDP növekedése nagyrészt biztosított, ugyanis az autóipar teszi ki a hazai GDP közel ötödét.
Ezt persze súlyozni kell, a Qubit is arról írt korábban, hogy mivel a GDP számításánál kivonjuk az importot, addig a járműipari termelés értékébe beleszámítjuk azoknak az importált alkatrészeknek az értékét is, amiket a magyar gyárakban csak összeszerelnek. Pusztán a német gyárak a GDP öt százalékát termelik, azonban a hozzá kapcsolódó magyar beszállítói cégek is kiterjedtek. Az ágazat és exportja is – meglepő módon – úgy tudott bővülni, hogy uniós és világszinten is mérséklődött a kereslet bővülése.
Az építőipar bővülése is döbbenetes, 20 százalékos bővülését az idén január-április 45 százalékos bővülése követte. A probléma, hogy ez az állam által mesterségesen generált folyamat: számos közbeszerzés pumpálja a szektort, ahol csökkentették az adókat, illetve állami pénzekkel tömik ki az új és felújítandó lakásvásárlás iránt érdeklődő piacot. Ezt a folyamatot szakértők szerint konszolidáció nélkül nem lehet fenntartani hosszú távon, ami szintén a GDP növekedés mérséklődéséhez fog vezetni.
A keresetek némileg elválni látszanak egymástól: átlagosan 6,8 százalékot meghaladó mértékben nőtt a versenyszektorban dolgozók reálbére, a közalkalmazotti bérek azonban az átlag alatt nőttek – derül ki a jelentésből.
A munkanélküliség 3,4 százalékos aránya a Kopint-Tárki szerint nem valószínű, hogy tovább csökken. Ugyanakkor a betöltetlen álláshelyek száma is mérséklődött szinte minden szektorban, azonban ez nem az élő munkának, hanem a munkaerőt kiváltó beruházásoknak köszönhető a kutatók szerint.
