3,6 százalékkal nőtt a GDP
A bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatás kiszűrésével 3,8 százalékos volt a növekedés – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez mérve 0,8 százalékos volt a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedése az előző negyedévi 0,9 és az első negyedévi 1,3 százalék után.
Piaci elemzők 3,5–4 százalék közötti harmadik negyedéves éves összevetésű növekedési adatot vártak, a konszenzus 3,7 százalékos volt.
Az idei első három negyedévben a nyers adat 3,7 százalék volt, a naptárhatástól, illetve a naptárhatástól és szezonálisan is kiigazított index tanúsága szerint pedig egyaránt 3,8-3,8 százalék.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője közölte, hogy a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést, az építőipar és számos piaci alapú szolgáltatás viszont erősítette a gazdaság teljesítményét.
A kormányzati előrejelzés idén 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol. A szakértők általában 3,5–4 százalékos sávba várják az éves gazdasági növekedést. Az Európai Bizottság a múlt héten kiadott friss előrejelzésében 0,1 százalékponttal, 3,7 százalékosra javította a Magyarország idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát. A Fitch Ratings londoni elemzőinek múlt heti elemzése szintén 3,7 százalékos növekedést valószínűsít. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javította várakozását, hétfőn kiadott regionális előrejelzésében (Regional Economic Outlook) 0,3 százalékpontos emeléssel, 3,2 százalékra javította a Magyarországra vonatkozó becslést.
Tovább gyorsulhat a GDP növekedése
A harmadik negyedévben magasabb fokozatra kapcsolt a gazdaság, bár a tényadat picit alacsonyabb lett a 3,7 százalékos, előzetes piaci konszenzusnál. Az év utolsó negyedében a gazdasági aktivitás tovább erősödhet – így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a GDP alakulásáról kedden kiadott első becslését.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja az utolsó negyedévben határozott gyorsulásra számít, így idén éves átlagban a GDP 4 százalékkal nőhet. Jövőre 4,2 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme fogyasztási dinamika, a lakás- és irodaátadási hullám, az EU-források és más állami beruházások felfutása, új autóipari kapacitások, új feldolgozóipari beruházások miatt.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint kedvezőnek mondható, hogy a harmadik negyedévben már gyorsult a magyar gazdaság növekedési üteme a második negyedéves 3,3 százalékhoz képest. A régiós növekedési statisztikák ugyanakkor azt sugallják, hogy a többi kelet-közép-európai ország jobban tud profitálni az általános európai fellendülésből.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy az első becslésből még nem lehet részletesen látni, melyik ágazat milyen mértékben járult hozzá a növekedéshez. A gyorsabb növekedés többek között a lakossági fogyasztás bővülésének, ezen belül is a piaci szolgáltatások felfutásának köszönhető. Az ipar is magára talált, szeptemberben például a munkanaphatással tisztított adatok több mint nyolcszázalékos emelkedést mutattak, emellett az építőipar masszív bővülése is segíti a növekedést.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH adatközlése enyhe negatív meglepetést okozott, bár a piaci elemzők és az ING is lefelé mutató kockázatokat jelzett. A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott leginkább hozzá a növekedéshez a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor kedvező teljesítményét látva. Meghatározó lehetett a növekedésben a beruházás is, amire az építőipar szárnyalása utal. Az ipar szerepe elhanyagolható lehetett a harmadik negyedévi GDP-növekedésben, ebből következően a nettó export sem tudott érdemben hozzájárulni a gazdaság teljesítményéhez.
