Védjegye a fonákság – Ajánló lapunk 2020. február 20-i számából
Megmenekült a Római
Nem lesz mobilgát. Az új javaslat szerint, amelyet Dorosz Dávid és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes jegyez, minél előbb meg kell vizsgálni a Nánási út–Királyok útjára épülő védmű megvalósíthatóságát. Hosszú évek küzdelmére tett ezzel pontot az új kerületi és fővárosi vezetés. Civilek és ellenzéki politikusok a tiltakozás összes formáját bevetették már. A sötét hatalmi kivagyiság mintapéldája: ahogy erősödött a tiltakozáshullám, a városvezetés arroganciája is egyre látványosabb lett. A Fővárosi Közgyűlés úgy szavazott a nyomvonalról, hogy közben figyelmen kívül hagyta a petíciókat, lefújták a népszavazási kezdeményezést. A természetet látványosan ellenpontozza a rothadó, ember által épített környezet. Eddig ehhez sem lehetett hozzányúlni, mert változtatási tilalmat rendelt el a korábbi kerületi vezetés. Most megnyílt az út a teljes megújulás előtt. Milyen lehet az új Római? Egyáltalán: mi a baj a gáttal? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ.
Ne legyen népszavazás a dugódíjról
A jelek szerint politikusaink gyávák súlyos politikai kockázattal járó döntéseket meghozni, még akkor is, ha szó szerint élet-halál kérdésről van szó. Számukra a népszavazás csodaszer: az emberek kinyilvánítják akaratukat, a döntés kötelező érvényű. Ez alapozta meg a Brexitet, ugyanakkor persze a stockholmi dugódíjat is. A referendumokon tehát érték már meglepetések a világot. Vajon a budapestiek mi mellett tennék le voksukat?
Ellenzéki kivonulás, kormánypárti áhítat
„A Ház ellenzék nélkül is működik” – mondta Orbán Viktor még első kormányfői ciklusának elején, 1998 decemberében, miután az ellenzék – tiltakozásul – kivonult az ülésről. Megállapítása a kétharmados többség birtokában – immár tíz éve – egészen más megvilágításba került, mígnem a héten eljutottunk odáig, hogy a Ház a miniszterelnök nélkül is működik. Orbán ugyanis ezúttal szakított a hagyományokkal, és az új ülésszak kezdetén nem mondott beszédet.
A hivatalos magyarázat szerint a kormány a koronavírus elleni küzdelemről szóló tájékoztatást ítélte a legfontosabbnak és a legsürgősebbnek, ezért Kásler Miklós miniszter beszélt. Ezt Havasi Bertalan sajtófőnök – hivatásos sajtóelhárító – hozta az érdeklődők tudomására. Az ellenzéki politikusok viszont kaptak az alkalmon, és úgy vélték, az előző napi dunaújvárosi időközi választás eredménye akadályozta a napirend előtti kormányfői beszédet. Tény, hogy ott az ellenzék közös jelöltje, egy jobbikos politikus nyert – alacsony részvétel mellett –, de a Fidesz nem is indított saját embert, hanem beállt egy független mögé.
Fegyvert, s vitézt énekeltek
A miniszterelnöki évértékelővel párhuzamosan, a langyos vasárnapon zajlott Kelet-Magyarországon egy hetek óta várt fontos esemény. A Mi Hazánk Mozgalom, a Betyársereg és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelképesen bevette Sályt, megelőzve a roma közreműködéssel szerveződő „modern kori Trianont”. Sály lepattant nyugat-borsodi község, Miskolc és Eger között félúton. Az 1700 lelket számláló falu január végén B. Hajna 61 éves népdalgyűjtő brutális meggyilkolásáról vált hírhedtté, akit egy roma származású férfi, a 21 éves T. Dávid szőlőkaróval vert agyon. A gyilkost gyorsan el is fogták, a vallomás megesett, a vádemelés következett volna, ha a történet fel nem lobbantja a politikusok képzeletét. A miskolci kocsonyafesztivállal egybekötve a Városház téren a Jobbik törmelékpártja, a Mi Hazánk Mozgalom tartott demonstrációt, hogy konvojokkal Sályra átvonulva a főutcán masírozzon. A hadgyakorlat háromszáz tüntető és négyszáz rendőr részvételével zajlott.
Hátrányt hátrányra halmoznak
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi egyeztetés nélkül készült. Sokan tiltakoznak retrográd, ideológiai tartalma, valamint a pedagógiailag tarthatatlan mennyiségű tananyag miatt is. Legutóbb talán a kockás inges tüntetések idején találtak így egymásra tanárok, diákok, szülők, konzervatív iskolaigazgatók és kevéssé konzervatív oktatáskutatók. A NAT-nak a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet érintő részei miatt nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia emelt szót, hanem az állami egyetemek irodalomtanszékei, a pedagógus-szakszervezetek, illetve azok a civilszervezetek is, amelyek mögött tényleges civil erő van (azaz nem a kormány által gründolt csoportosulások). A Miskolci Hermann Ottó Gimnázium – amely a kockás inges demonstrációk idején is motorja volt a tiltakozásoknak – társadalmi konzultációt kezdeményezne, s erre nyílt levélben szólított fel (ezt közöltük előző heti számunk 65. oldalán). A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tüntetést szervezett az új NAT és a szakképzés átalakítása ellen. A nagyobb érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete egyéni érdeksérelem miatt, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében az Alkotmánybírósághoz fordult.
A fény szerelmese
gyike az utolsó mohikánoknak. Csillárkészítő a szakmája, így tartják számon az ipartestületben, de aki fiatalon úgy döntene, hogy erre a mesterségre adja a fejét, azt sem tudná, hol kezdjen bele. Ha nem is mesterfokon, de meg kellene tanulnia a villanyszerelést, a fafaragást, a kovácsolást, a rézművességet, és az sem válna a kárára, ha kicsit belekóstolna az üvegfúvás tudományába meg a művészettörténetbe is. Grünberger Tamás mindebben otthon van. Talán nincs mindenről hivatalos papírja, de kitanulta az élet iskolájában és a családban, ahol nemzedékről nemzedékre öröklődött ez a hivatás.
A két pápa ütközete
Ferenc pápa meghátrált. A világsajtó – ha különböző megfogalmazásokban is – a lényeget tekintve egységesen így értékelte, hogy a múlt héten az egyházfő elutasította az Amazonas-vidék püspökeinek javaslatát, amely szerint kivételes eljárással felszentelhettek volna nős diakónusokat is. Elemzők szerint a reformer hírében álló 82 éves argentin pápa döntését maghatározta a rendkívüli helyzet, hogy két pápa is van, hiszen a konzervatív püspökök maguk mögött tudták XVI. Benedek emeritus pápa támogatását.
Sztrádaínség Romániában
A romániai közutak többsége kétszer egy sávos, és noha az elmúlt években folyamatos volt a felújításuk, alapvető gond, hogy egyik sem kerüli el a kisebb településeket és a nagyvárosokat. Nincs gyors és biztonságos átkelés a Kárpátokon az ország déli és keleti része felé. Ezért is dühödött fel tavaly egy román üzletember, és határozott úgy, hogy bebizonyítja, igenis lehet normális áron autópályát építeni. Stefan Mandachi elkészíttette és ünnepélyesen felavatta az ország északkeleti részén, a Moldvában található Suceava közelében azt az egy méter (!) autópályát, amelynek a híre aztán bejárta a világsajtót.
Moldva az ország egyedüli olyan történelmi régiója, ahol eddig egyáltalán nem épült autópálya, csak az a bizonyos egy méter. A leszakadás miatt ezt a térséget sújtja legjobban a munkaerő elvándorlása. A moldvai megyéket Bukaresttel, illetve Erdéllyel összekötő autópályák megépítéséért 2018 májusában több száz gépkocsivezető rendezett autós demonstrációt a román fővárosban, a román parlament pedig már törvényt is elfogadott az Erdélyt Moldvával összekötő, Egyesülés Autópályájának megépítéséről, de még a gyorsforgalmi út tervei sem készültek el.
Ennek az elégedetlenségnek adott hangot a moldvai lakosság, amikor az újraválasztott államelnök és az – akkor még teljes jogkörű, ma már csak ügyvezető – kormányfő a nemzeti ünnep alkalmából ellátogatott a régióba. „Autópályát akarunk!” – hangzott Iașiban a követelés, és erre jött is gyorsan az ígéret Ludovic Orbantól, hogy a kormány prioritása: a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetésből meg fog épülni az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda.
Utódkeresés
A keletnémet Türingiában a választások után a tartományt addig irányító baloldali koalíció meggyengült, és nem tudott ismét kormányt alakítani. Megtette azt helyette pár hete a tartományi CDU – példátlan módon összefogva a szélsőjobboldali AfD-vel. E botrány után bejelentette visszavonulását Annegret Kramp-Karrenbauer, a kereszténydemokraták elnöke, Angela Merkel kiszemelt utóda. A politikai válság, a kancellárjelölt kiválasztása késlelteti majd az EU döntéshozatalát is, a szélsőjobb térnyerése pedig nem csak a németek nagy többségét aggasztja.
