Lufi-kampányrepülőtér – Ajánló lapunk 2019. április 18-i számából
Orbánnak kitelt a becsülete
Magyarország az unióban elszigetelődött, és ez már nem pártügy, hanem nemzeti tehertétel – nyilatkozta a 168 Órának Udo Bullmann, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője. Álláspontja szerint amennyiben Magyarország nem csatlakozik az európai ügyészség rendszeréhez, úgy olyan támogatási struktúrát kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az unió a magyar kormány megkerülésével önkormányzatokat és vállalkozókat közvetlenül támogathasson. A német politikus, aki az általa vezetett frakció két magyar tagpártjának, az MSZP-nek és a DK-nak a közös kampánynyitó eseményére érkezett Magyarországra, lapunknak azt mondta: az uniónak nincsenek pénzügyi alapjai Orbán oligarcháinak támogatására. Aki kérdez: Barát József.
Lufi-kampányrepülőtér
A főpolgármesteri kampány központi eleme lett a Liszt Ferenc repülőtér forgalomnövekedéséből adódó környezeti terhelés. Tarlós István és Karácsony Gergely is új helyre költöztetné a gyakori és olcsó fapados járatokat, miközben ezt 100 kilométeres körzetben korlátozza a 2005-ös privatizációs szerződés. Ez a korlátozás a maradék 25 százaléknyi repülőtérrészvény 2011-es eladásakor is hatályban maradt. Rajnai Attila látlelete Ferihegy elmúlt húsz évéről.
Munkásmenekülők
2015 óta az ellenőrzött migráció esetleges pozitív hatásainak ösztönzése törlődött a kormányzati elképzelések közül. Holott a 2013-as – és még ma is hatályban lévő – migrációs stratégiában ez áll: „szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát”. Ehhez képest az Orbán-kabinet az elmúlt években politikai harcmezővé tette a menekültügyet. Immár a családpolitika ideológiája sem más, mint a bevándorlással való szembeszegülés, amelynek következtében Magyarország lemondott a szabályozott migráció előnyeinek még a mérlegeléséről is. A kommunikációs propagandát a kormánypárt éppen ezekben a hetekben, az európai parlamenti választási kampányban járatja csúcsra ismét, pedig az adatok szerint 2018-ban 45 százalékkal esett vissza az uniós országokban menedékkérelmet benyújtók száma a két évvel korábbihoz képest. Miközben a kormány elutasítja a menekültek befogadását, zöld utat ad a vendégmunkások beáramlásának. Sík Endre szociológus lapunknak azt mondja, a vendégmunkásokra a magyarországi idegenellenesség nem hat, ez csak akkor válhatna gátló tényezővé, ha nálunk nem munkát, hanem új otthont keresnének maguknak. Beszél arról is, hogy hosszú távon fennmarad a magyar munkaerő kiáramlásának dominanciája, a visszaáramlás ezt a folyamatot csak tompíthatja, és azt is legfeljebb ideig-óráig. Összeállításunkban Ónody-Molnár Dóra beszámol arról a brüsszeli konferenciáról, amelyen az Európai Bizottság világossá tette: a negyedik ipari forradalomban drámaian átalakul a kontinens munkaerőpiaca.
Menetelés a semmibe
Hol kereshetők a múlt századi populizmus történelmi gyökerei, hol húzódik a határvonal, amely a „népi politizálást” elválasztja a diktatúrától? – egyebek mellett erről beszélgettünk Ormos Máriával annak apropóján, hogy életműsorozatának részeként harmadik kiadásban olvasható a Benito Mussoliniről szóló politikai életrajza. Első megjelenésének idején, 1987-ben csupán érdekességnek számított, a mostani – az idők változását jelezve – különös hangsúlyt kapott. Ormos Mária definitív történész, 1984 és 1992 között a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora volt, kutatási területe a 20. századi magyar és egyetemes történelem, abban pedig fő hangsúllyal az európai szélsőjobb története. Mellesleg ehhez a kötetéhez is volt mit elolvasnia: a „Mussolini-összest”, az Opera omniát az olaszok több mint ötven kötetben adták ki. Buják Attila interjúja.
A hősök egyedül maradnak
Az újságíró, szerkesztő-riporter pályája a rendszerváltás után indult, dolgozott az akkor még rádiós 168 Órának is. Később a TV2-nél szerzett országos ismertséget a Napló riportereként. Ő forgatta az első kórházi dokureality-sorozatot, az Igazi vészhelyzetet. Hadas Krisztina már évek óta szabadúszó. A Life TV-nél, majd az RTL II-nél készítette, szintén valós, civil szereplőkkel a Jön a baba sorozatot, amelyben azt kutatta, milyen ma anyának lenni Magyarországon. Miféle kényszerekkel, elvárásokkal és előítéletekkel kell megküzdeniük a családoknak? A nagy sikerű sorozatból könyv is született, a napokban jelent meg a riporter Anyasors – A Jön a baba szereplői tovább mesélnek című kötete. Ebben a szerző saját anyasorsáról is beszél. Sándor Zsuzsanna interjúja.
