Humánus robotizáció – Ajánló lapunk 2019. június 6-i számából
Előre a káoszba
Az országnak biztosan rossz, ha a képviselők megszavazzák azt a törvénytervezetet, amely szerint szeptember elsejével államosítják az MTA kutatóhálózatának ingó és ingatlan vagyonát, sőt még a döntést is: mit szabad kutatni, mit nem. Az Európai Parlament megválasztásának másnapján nyilvánosságra került tervezet alighanem még abban az illúzióban fogant, hogy a kormány európai befolyása erősödik a választás eredményeként. Ennek azonban az ellenkezője történt, így maga a kormány és annak klientúrája is jelentős forrásokat veszíthet, ha ragaszkodik az akadémiai kutatóhálózat bedarálásához. A Palkovics László vezette innovációs tárca által benyújtott javaslat szerint az Akadémiát köteleznék arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó vagyont ingyenes használatba adja a kormány alá rendelt új intézménynek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak. A forrásokról egy olyan grémium, a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene, amelyet Palkovics miniszter vezetne, sőt a tagokat is ő maga választaná ki. Barát József elemzése.
A világhír huszadrangú ügy
Egykori kemény utcai verekedések hőseként érkezett a kultúrharc mezejére, a Petőfi Irodalmi Múzeum élére. Demeter Szilárd sosem tagadta, hogy Orbán Viktor feltétlen híve, a bemutatkozó állománygyűlésen mégis azt hangsúlyozta, ez semmiféle elvárással nem jár. Demeter sokoldalú ember: filozófus, rock-punk zenész, regényt ír, újságíróként is feltűnik. Nem politikus, legfőképpen nem irodalmár. Nem tagja egyetlen irodalmi klánnak sem, ennek ellenére literatúránk jelentős alakjai a kinevezését elutasítással kommentálták. Amint Demeter megérkezett, azonnal pénz is állt a házhoz: a PIM költségvetési előirányzata a Prőhle Gergely alatti 2,9 milliárd forintról 6,2 milliárdra szökkent. Demeter ma már irodalmi tényező, Erdélyben erős a médiabefolyása, Pesten pedig pénzosztó. Buják Attila az interjúban azt is megkérdezte, sikerrel járhat-e az irodalom államosítása.
Az egészséges növény folyton nő
Számomra nem az a kérdés, hogy egy ember miért foglalkozik közügyekkel, inkább az az érthetetlen, ha valakit nem érdekelnek a közéleti problémáink – mondja Románné Bolba Márta evangélikus lelkész. A napokban kerül a mozikba Takács Mária rendező A Mandák-ház lelkésze című dokumentumfilmje, amely a józsefvárosi evangélikus gyülekezet vezetőjének életét mutatja be. A címszereplő azt tervezi, hogy a filmmel körbejárja az országot, egyúttal társakat keres, akiket országos hálózatba szeretne szervezni. A „cselekvő hit” közösségének tagjai azok lehetnek, akik hajlandók a saját környezetükben megkeresni és megoldani olyan egyedi, konkrét ügyeket, amelyek mögött valójában rendszerszintű problémák állnak. Ezt hívja Bolba Márta politizálásnak. Cseri Péter portréja.
Humánus robotizáció
Senki nem látja még tisztán, milyen hatása lesz a munkavállalókra a negyedik ipari forradalom során a robotizációnak és a mesterséges intelligencia mindennapos alkalmazásának. Korábban óriási fenyegetésnek tartották az új technológiákat, amelyek miatt munkahelyek milliói szűnhetnek meg, és minden korábbinál nagyobb méreteket ölthet a munkanélküliség. Úgy tűnik azonban, hogy a technológiák fejlesztéséhez, irányításához, karbantartásához továbbra is szükség lesz az ember aktív közreműködésére, ráadásul a digitalizáció inkább a hatékonyságot növeli, semmint a munkanélküliséget gerjeszti. Sok állás megszűnik ugyan, viszont újak is születnek, olyanok, amelyekről ma még nem is tudunk. A mesterséges intelligencia térnyerésével a munkaerőpiacon a fizikai erő elveszíti a dominanciáját, felértékelődik az együttműködésre és a kommunikációra való képesség, valamint a nyelvtudás. Összeállításunkban Sőregi Tibor, a NIDEC GPM Hungary Kft. vezetője azt mutatja be, hogy az elmúlt tíz évben lényegében mindent megváltoztatott az automatizáció a cég berceli gyárában, ahol az egykori munkavállalók nagyjából fele áldozata lett a megállíthatatlan modernizációnak. Akik viszont túlélték az átalakulást, több szempontból is jól jártak, például jóval többet keresnek, mint korábban. Aki látni szeretné, hogyan is működik élesben a mesterséges intelligencia, elég, ha beül egy kávéra az Enjoy Budapest Caféba, ahol nem kell borravalót adni a pincérnek. Mivelhogy robot. A kávézó tulajdonosa szerint a robot-ember együttműködés a jövőben az egyik leghatékonyabb munkavégzési forma lesz. Kéz a kézben kell majd dolgozniuk, egyik sem lehet meg a másik nélkül. Ónody-Molnár Dóra és Szabó Brigitta írásai.
Vissza az őserdőbe
Ungváry Rudolf író, publicista most megjelent Balatoni nyaraló című könyvében kitekint a múltra: egy ház valós történetén keresztül a magyar polgárosodás elmúlt kétszázötven évét idézi fel. Regényét olvasva azonban jobban ráláthatunk a jelenünkre is, sőt kilátás nyílik a társadalmi megbékélés esélyeire is. Sándor Zsuzsanna interjúja.
