19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

Egy életút darabjai – Ajánló lapunk 2019. május 23-i számából

Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben.

2019. május 22., 08:24

Szerző:

Mérlegen az Orbán-rendszer is

Európa választ, és most valóban nem a közhelyeket gyarapítja, aki azt állítja: ezen a választáson sok múlik. Magyarország uniós tagsága óta – és az azt megelőző évtizedekben – nem érte ugyanis egyszerre annyi kihívás a reformokra valóban bőségesen megérett uniós intézményrendszert, mint a mostani években. Európának befolyása megőrzése érdekében egyidejűleg kell megküzdenie a Kína, India és az USA által diktált gazdasági versenyhelyzettel, valamint a globális válságjelenségekkel, például a klímaváltozással, valamint a menekültkrízissel, ugyanakkor választ kell adnia a belülről feszítő társadalmi különbségekre is. Ezekre a kihívásokra eltérő válaszok születnek, vannak olyan tagállamok, amelyek elmélyültebb integrációt szorgalmaznak, míg mások nagyobb nemzeti függetlenséget. Magyarország kormánya ebben a környezetben azon pártok mellé sodródott, amelyek jellemzően szélsőséges megoldásokat kínálnak a problémákra, így egy klubba focizta magát a Salvini-féle Ligával, a Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Fronttal, a német Afd-vel és az osztrák Szabadságpárttal, s kiszuszakolta magát a mérsékelt jobboldalról. A választás tétje az, hogy ezek a szélsőjobbos erők kellőképp megerősödnek-e ahhoz, hogy blokkolni legyenek képesek uniós folyamatokat. Szorosan ide tartozik, hogy a szélsőjobb mögött mindig fölsejlik Oroszország árnyéka, s ez – épp az EP-kampány csúcspontján – az Orbán Viktor számára mintaként szolgáló osztrák jobboldali-szélsőjobboldali kormány bukásához vezetett. Orbán Viktor tehát kifutott az európai pályára, de hogy a nagy pályán van-e, vagy kispályás marad, e mostani választástól függ. Mint ahogy az is, mi lesz az általa vezetett Magyarország jövője az EU-ban. Lakner Zoltán, Ónody-Molnár Dóra, Pungor András, Blahó Miklós és Tóth Ákos összeállítása.

Lapozzon bele!

Egy életút darabjai

Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben. A Jászai Mari-díjas Hernádi Judit volt az ország első szabadúszó színésze. Nézeteit nem titkolja. Ezek miatt a köztévéből gyakorlatilag ki van tiltva, amit azért nem tart túl nagy veszteségnek. Rövidesen a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című Nassim Soleimanpour-darabban láthatja az Átrium közönsége. Egyetlenegyszer, mert a szerző rendelkezése szerint ezt a művet minden színész kizárólag egyszer mutathatja be életében, ráadásul próbafolyamat, felkészülés nélkül. Hajba Ferenc interjúja.

Minden rendszer elbukik

A tudományos-fantasztikus irodalom képes arra, hogy felhívja a figyelmet, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy demokratikusan működő társadalomnak, illetve milyen támadási felületeket hagy saját magán, ha nem oldja meg a kétségtelenül létező problémákat – állítják a nemrég megjelent, 15 tanulmányt tartalmazó, a sci-fi és a tudomány kapcsolatát boncolgató Párhuzamos univerzumok című kötet szerkesztői. Filippov Gábor és Tóth Csaba politológusokkal (a harmadik szerkesztő Nagy Ádám) Cseri Péter többek között arról beszélgetett, melyek a jó és a rossz kormányzás ismérvei, szerezhet-e legitimitást egy autoriter hatalom nem demokratikus eszközökkel, az autokráciák vagy a demokráciák állnak-e nyerésre, illetve kihalhat-e az emberi faj.

Egyre nagyobb gáz

Engedély hiányában négy éven keresztül nem tudta elkezdeni a működését a kormányhatározattal létrehozott Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) Zrt. A felszámolásának elrendelése után a sajtó eddig csak azt firtatta, mennyibe is került ez az arctalan állami vállalkozás a költségvetésnek. Holott a kudarc nagyobb: ez a cég lett volna hivatott a hazai energiapiac spekulációmentes és átlátható elszámolási rendszerének működtetésére – de a gázlobbi és a politika maga alá gyűrte. Rajnai Attila írása.

A csábítás édes trükkje

A hazai népoktatás központi problémája valaha nem a diákok becsalogatása, hanem a krónikus pedagógushiány (a magas osztálylétszám) volt. Mára fordult a szél. A kis baranyai faluban, a több mint kilencszáz lelkes Magyarbólyban minden földi jóval (iskolabusszal, húsz kilométeres körzeten belüli be- és hazaszállítással, az első évben havonta fizetendő tízezer forintos „ösztöndíjjal”) toborozza az elsősöket az önkormányzat. A család az első évben havonta tízezret kap, ha vállalja, hogy gyermekét négy évig Magyarbólyban járatja iskolába. Elsősök ugyanis – ahogy az áprilisban kiderült – szeptembertől nem lesznek. A kölyökgólya Magyarbólyban eltűnőfélben lévő fajta. Egy generáció így kimarad. És ha a folyamat gyorsul, eltűnhet az iskola. Hat nagycsoportos óvodásból, aki iskolaérett lenne, három Villányba, Beremendre, három „ismeretlen helyre” menne. Ahol szintén nagy a kereslet diákra és normatívára. Az iskolájához minden község foggal-körömmel ragaszkodik. Mert ha az iskola eltűnik, süllyed a falu is. Az elemi iskola viszont már nem az önkormányzatokhoz tartozik. Baranya oktatási intézményeit is óriáskígyóként gyömöszölte magába a mindent uraló Klebelsberg Központ. Buják Attila riportja.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.