Célponttá tett civilek
Civilek célkeresztben
Miért kerülnek a kormány feketelistájára olyan civil szervezetek, mint a Baptista Szeretetszolgálat, az Igazgyöngy Alapítvány, a Bátor Tábor Alapítvány, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, a Rex Kutyaotthon Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt? Miért kell ügynöközni, a terrorizmushoz fűzni gondolatilag a betegekkel, sérült gyerekekkel, bántalmazottakkal vagy állatokkal foglalkozó civileket, ahelyett hogy megköszönné nekik a kormány, hogy helyette (is) dolgoznak? A kabinet szűnni nem akaró lendülettel támadja a civil szférát, most már az Információs Hivatalt is csatasorba állítva. Vajon meg tudják védeni magukat? S hogyan válhattak ennyire kiszolgáltatottá? Miként torzította az EU támogatáspolitikája a magyar civil szektor fejlődését? A második uniós költségvetési ciklus közepén már látszik: a temérdek fejlesztési pénz kevéssé járult hozzá ahhoz, hogy Magyarországon olyan civil szektor jöjjön létre, amely képes ellenőrizni a hatalmat és tényleges versenyt kényszerít ki a szolgáltatások terén. Márpedig e kontroll lehetne az erős demokrácia alapköve. Összeállításunk a 168 Órában.
Lapozzon bele!Szánthó Miklós: Mi van? Mi van? Mi van?
Az Alapjogokért Központ vállaltan Fidesz-szimpatizáns igazgatója szerint frusztráltságot okoz az „impotens baloldalon”, hogy a kormány a nemzeti konzultációval remek politikai kommunikációs eszközt talált ki. A baloldal ugyanis csak azt látja, hogy elveszik a témáit, és sem szociális, sem migrációs, sem semmilyen ügyben nincs mondanivalója. A részben közpénzekből fenntartott központ vezetője, Szánthó Miklós ugyanakkor úgy látja: a civilek közt valóságos világnézeti háború zajlik.
Gyógyszerkatasztrófa előtt
Vesztésre állnak a kutatók abban a versenyben, amelyet az antibiotikumok kifejlesztésével vívnak a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek ellen. Ráadásul a kórokozók adaptációja gyorsul. Manapság évente hétszázezren halnak meg olyan fertőzések miatt, amelyeket korábban egyszerű antibiotikumokkal is gyógyítani lehetett. Elbukunk?
Janka néni forever!
Annyi szeretetet kapok ismeretlen emberektől, talán ezért van belső késztetésem, hogy segítsek másokon – mondja Pásztor Erzsi színésznő. Az ország akkor zárta szívébe, amikor megkapta Janka néni szerepét a Szomszédokban. Színészi bravúrnak számított, ahogyan a rosszmájú, hazudós és iszákos asszonya lakját megformálta, tekintettel arra, hogy Pásztor Erzsi a valóságban végtelenül őszinte ember, ráadásul utálja az alkoholt. 81 évesen úgy él, mint bármely más lakótelepi nyugdíjas. Illetve mégsem. Interjúnk.
Lenin lejtmenetben
Már régóta nem a „nagy októberi szocialista forradalom” az oroszok legnagyobb ünnepe, sőt november hetedike ma már nem is állami ünnep. A múltba révedő oroszok egy ideje nem az Auróra ágyúlövéséért rajonganak, hanem a nagy honvédő háborúban aratott győzelemért. Lenin pedig lassacskán eltűnik a süllyesztőben. Egyelőre nem szó szerint, hiszen a mauzóleuma még áll a Vörös téren, de a népszerűsége az elmúlt negyedszázadban a harmadára esett. Már tudjuk, hogy sok minden nem úgy történt 1917 novemberében, ahogyan évtizedeken át tanultuk a történelemkönyvekből, de akkor vajon mi a valós történelmi jelentősége és hatása az októberi forradalomnak? Ha egyáltalán forradalom volt. A bolsevik hatalomátvétel centenáriumának apropóján Sz. Bíró Zoltán történésszel beszélgettünk.
