Ajánló lapunk szeptember 30-i számából

Világszerte már egymilliónál több halálos áldozata van a koronavírusnak. Érthető tehát, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ügyvezetője ismét riadót fújt. Mint mondta, nemcsak a gyógymódokat kell fejleszteni, nemcsak több tesztre és a kontaktok felderítésére, valamint a fertőzöttek elszigetelésére van szükség, nemcsak maszkot kell hordani és távolságot kell tartani, hanem mindezt egyszerre is. A szervezet főigazgató-helyettese lapunknak új gyógyszerekről és új tesztekről is beszélt. Itthon viszont fenyegetően közeledik a Florida-effektus: öt héttel azután, hogy exponenciális emelkedésnek indult a fertőzöttek száma, egye többen halhatnak bele a betegségbe.

2020. szeptember 30., 20:57

Szerző:

Hadüzenet vagy eligazítás?

Orbán Viktor egy tanulmány közzétételével megkezdte csapatainak felkészítését a 2022-es választási küzdelemre. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy a bölcs előrelátás vagy az ellenzéki összefogás keltette aggodalom késztette-e ilyen korai útmutatásra. Netán egyszerűen nem bírta ki, hogy ne szóljon a híveihez, ha már a járvány miatt személyesen nem találkozhatott velük az utóbbi időben.

 

Tesztelni kell

Már léteznek bizonyítottan hatékony gyógyszerek a COVID-fertőzés ellen. Az Egészségügyi Világszervezet új, a PCR teszteknél olcsóbb, felhasználóbarát vizsgálati módszereket is kipróbált és támogat. Erről Jakab Zsuzsanna, a világszervezet főigazgató-helyettese beszélt a 168 Órának adott interjúban, és azt is megerősítette: minden államnak kötelessége a tesztelés, a kontaktkutatás, és a bizonyított esetek elszigetelése. A világszervezet második embere úgy nyilatkozott, hogy egyetlen ország sem lehet védett addig, amíg a reménybeli vakcinából nem jut mindenkinek.

 

A Florida-effektus

„Elrettentően aggasztók a számok. Míg a járvány első hullámában a kormány jó intézkedéseket hozott, ez most már nem mondható el.” A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a Nébih és a Magyar Zoonózis Társaság múlt heti szakmai konferenciájának egyik vezető előadója fogalmazott így. És nemcsak az fontos, hogy mit mondott, hanem az is, hogy ki mondta. A kijelentést Jakab Ferenctől, a Pécsi Tudományegyetem professzorától, az innovációs tárca koronavírus-akciócsoportjának vezetőjétől idézte a Medical Online szaklap. Röst Gergely matematikus is a testület tagja. Ő azt mondta: a mátrixok előrevetítik, hogy az esetszámok növekedését itthon is követi majd a halálozások számának jelentős emelkedése.

 

Brüsszeli póker

Miként függhet össze a migráció, a jogállamiság és a gazdasági helyreállítás, illetve mi történik, ha ez a három dolog találkozik a brüsszeli pókerasztalnál? A választ ma még Orbán Viktor sem ismeri, holott minden jel szerint leginkább ő az, aki emeli a tétet.

 

A behajtó nincs tekintettel a keresetekre...

Tiszta, de kietlen utcák, egyforma házak, többnyire rendezett porták – ez a kép fogadja az Alsópakonyba látogatót. A fővárostól csaknem 30 kilométerre fekvő mintatelepen zömmel devizakárosultak laknak. Olyanok, akik az ország különböző részeiből érkeztek, hogy rendezett és biztonságos keretek között róhassák le tartozásukat a bankoknak. E törekvéseiket az elmúlt években nem is zavarta senki és semmi, de januártól minden a feje tetejére állhat...

 

Aki szegény, az a legszegényebb

A 2008-as válságnál gyorsabban kibontakozó gazdasági kataklizma mélyebb és félelmetesebb, mint az elődje 2008-ban. Míg az akkori válság a feltörekvő, fizetőképes rétegeket vámolta meg, a koronavírus nem kíméli a legszegényebbeket. Vajon ők-e az első számú vesztesek? Veszíthetnek-e még valamit a világtól elszigetelten, relatív vírusbiztonságban élő hazai szegények? Vagy a helyzetük járvány nélkül is reménytelen?

 

A katarzis pere?

Franciaországban hetek óta zajlik a 2015. januári merényletek – köztük a Charlie Hebdo elleni támadás – elkövetői, kitervelői és támogatói elleni per. A feltehetően november közepén záruló eljárás nem hagyományos bírósági ügy csupán, társadalmi szerepe is lehet, ha sikerül valamiféle katarzist előidéznie.

 

Alföldi-show

Show-műsorban, Alföldi Róbert alakjában jelenik meg Isten az Átrium Színházban. Üvöltősre hangosodik fel a zene, villódznak a fények, várjuk a szupersztárt, akit a bemelegítő emberek funkcióját is betöltő két arkangyal már kellő invencióval felkonferált az Isteni végjáték című produkcióban.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.