Ajánló lapunk október 21-i számából

Szerző:

Mit rontottunk el nyolcmilliárdnyian?

Február óta dúl Európában a járvány, félhivatalosan azóta, mióta félbehagyták a velencei karnevált. Ez már egy gyermek kihordási ideje. Csányi Vilmos etológus, akadémikus szerint az a csoda, hogy a világ eddig járványok nélkül működött.

 

Tájkép csata után

Nem sikerült olyan emberrel találkozni egy héttel a választás után a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületben, aki Koncz Zsófiára szavazott – vagy legalábbis bevallotta – volna. Magyarázata az eredményre mégis mindenkinek van.

 

2022 teljesen más lesz

Az ellenzéki együttműködés hatékony lehet, de körültekintőbben kell közös jelölteket választani – vélik a szakértők. Az ellenzék szerint levonták a következtetéseket a borsodi 6. választókörzetben tartott szavazás után, és ennek fényében készülnek 2022-re.

 

„Nem lehetünk megalkuvók”

A Mazsihisz nem száll be a pártok közötti harcba, de kiáll az értékeiért, és nem marad csöndben csak azért, mert pénzt kap a kormánytól – ez derült ki a zsidó szövetség elnökével folytatott beszélgetésből. Heisler András politikailag motivált, nemtelen támadásnak értékeli a szerinte agresszív ellenzéki kisebbség lejárató kampányát, és hisz abban, hogy a zsidóság jövőjét csak a függetlenség biztosítja.

 

„Vállalkozásból újra legyen egyház”

A Mazsihisz elnöke, Heisler András egyeduralomra tört egyházában, megbénította a Rabbitestületet, a kormányt támadó nyilatkozataival pedig letér a hit útjáról, és arcul csapja támogatóit – véli Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, akinek megszüntették a munkaviszonyát a Rabbiképző Egyetemen, majd – rabbikollégák tiltakozása ellenére – a Mazsihiszben is felmondtak neki. A vallási vezetőt a Mazsihisz belső konfliktusairól, a zsidó egyház küldetéséről és a vezetői távozások miértjéről kérdeztük.

 

Petíciók párbaja

Nemrég még csak egy visszataszító gesztus volt Dúró Dóra könyvrombolása, mostanra azonban túlnőtte magát. Több pszichológus is aláírta azt az állásfoglalást, amely kiáll a ledarált könyv, a Meseország mindenkié mellett, és elhatárolódik Bagdy Emőke nyilatkozatától. Egy másik petícióban pedig a pszichológus asszonyt támogathatja az aláírásával bárki, aki egyetért vele. Leveleztünk Bagdy Emőkével is, és érdekes választ kaptunk.

 

Nem teszek hűségesküt Vidnyánszkyékra

Nem találta aggályosnak a Magyar Operatőrök Társaságának elnöksége és etikai bizottsága, hogy egyik elnökségi tagjuk, Novák Emil elvállalta az SZFE rektorhelyettesi pozícióját. Tiltakozásként sok neves operatőr lépett ki a szervezetből. Egyikük, a Kossuth-díjas Kende János huszonöt éve tanít a színművészetin. És nem sok jót remél a jövőtől.

 

Sokára sétálhatunk a magyar Jurassic Parkban

Nem spóroltam semmit! – mondja lelkesen Steven Spielberg dinós filmjében a fehér szakállú építtető. Bár az Orbán-kormány annyira nem akart bőkezű lenni, mint Richard Attenborough figurája, mégis brutálisan elszálltak a magyar ősvadon világát bemutató Pannon Park építésének költségei. A 2013 óta zajló gigaberuházás tervezett 12 milliárdos költségét most 64 milliárdra mérik, és még nem látni a végét. A főváros jelentéséből az is kiderül: a fejlesztés vakvágányra futása nagyrészt az amatőr projektirányításnak köszönhető, számos módosítással azonban megvalósulhat a hazai őspark.

 

A halogatás csúcstalálkozója

Lényegében minden fontosabb döntést a decemberi csúcstalálkozóra halasztottak az EU-országok első számú vezetői a múlt héten Brüsszelben tartott megbeszélésükön. Pedig kimondottan azért találkoztak személyesen, és nem videokonferencia keretében, hogy megteremtsék a szükséges meghitt légkört a kényesebbnél kényesebb kérdések megvitatásához. Senki nem tudja megmondani, mitől lennének jobbak a megegyezés feltételei karácsony előtt, amikor a mostaninál is jobban szorít majd az idő a költségvetés és a Brexit ügyében egyaránt. Hacsak nem éppen az óra ketyegése jelentheti a legerősebb motivációt az alkukötésre.

 

Újrahasznosított járműipar

A járműipar a kitörési pontokat keresi, hiszen a szigorodó környezetvédelmi előírások, a vásárlói igények, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk, illetve a Brexit miatti bizonytalanság az autógyártókat szinte belehajszolják a fejlesztésbe, s az új technológiák mielőbbi „hadrendbe állításába”. A BMW-nél már az év elején kimondták, hogy felgyorsult a motorsport és a tömegtermelés közötti technológiai örökítés folyamata, ám szó sincs arról, hogy csak a gigászok érhetnek el áttörést; a Budapesti Műszaki Egyetemhez kapcsolódó új program a kompozit termékek gyártástechnológiáját forradalmasítja.

 

Szóra bírni a képregényikont

Nagy vállalkozás Koska Zoltán munkája, amely úgy mutatja be a magyar képregény egyik meghatározó alakját, hogy mindvégig alázattal, a saját esztétikai közegében ábrázolja a mestert, Cs. Horváth Tibort.

 

Mozart, a szupersztár

A középszer és a zseni párharca, amely ha időlegesen is, de abszolút a középszer győzelmével végződik, igencsak aktuálisnak tűnik manapság. Ezért aztán az Amadeus, Peter Shaffer darabja, amelynek nyomán Milos Forman népszerű filmet forgatott, most éppen a József Attila Színházban tör babérokra.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.