Ajánló lapunk október 14-i számából

Az orvosok szinte hinni sem akarták, hogy a miniszterelnök csont nélkül elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) bértáblajavaslatát. Eszerint az orvosok fizetése már jövő januártól 613 ezer és 1,7 millió forint között lesz, két éven belül pedig 875 ezer és 2,4 millió közé emelkedik. A feltűnő gyorsasággal elfogadott új törvényszöveg azonban felülírta az örömüket...

2020. október 13., 13:28

Szerző:

Kórházak dőlhetnek be

Az egészségügyi szolgálat jogintézményét bevezető törvénymódosítás egyes részletei időzített bombaként működhetnek, ellehetetleníthetik a betegek ellátását a hazai egészségügy érdekvédelmi szervezetei szerint. A kamarák és szakszervezetek átfogó tárgyalásokat sürgetnek, hiszen egyelőre tisztázatlan az alapellátók helyzete, miközben a jogszabály maradéktalan betartása szakrendelőket és vidéki kórházakat dönthet be, működésképtelenné tehet több magánegészségügyi intézményt.

 

Gyorsan, amíg a járvány kitart…

Történelmi léptékű ugrásnak, extra átalakításnak mondják az orvosi fizetések háromlépcsősre tervezett emelését. A dolgot az is színezi, hogy Orbán Viktor (és az őt képviselő Pintér Sándor) tárgyalófélnek tekintette az eddig dacos és kemény Magyar Orvosi Kamarát. Mi a nagy félelem oka? Megoldja-e az extra emelés a rendszer kínzó gondjait? Kitarthat-e az összeborulás, miután elmúlik a járvány? Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.

 

CEU: kései győzelem

Az Európai Bíróság a múlt héten helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak a lex CEU ügyében indított kötelezettségszegési eljárásban. Határozatában a bíróság kinyilvánította, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlen, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor működhet Magyarországon, ha az anyaországban is oktat, illetve ha az anyaország szerződést köt az Orbán-kormánnyal. Ez sérti az Európai Unió szerződését a Kereskedelmi Világszervezettel csakúgy, mint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a belső piaci szolgáltatások uniós alapelveit. A határozatról, a CEU jövőjéről és saját kutatásairól az egyetem új társadalomtudományi rektorhelyettesét, Bátory Ágnest kérdeztük.

 

Kilakoltatási hullám Nyíregyházán

Évtizedes lakbér- és közműtartozás miatt a napokban összesen több mint tíz családot lakoltatnak ki Nyíregyháza Huszártelep városrészében. A helyi kisebbségi önkormányzat és ellenzék embertelennek nevezte az eljárást, hiszen a tél küszöbén, a tomboló járvány idején kényszeríti lakhelyük elhagyására a zömmel kisgyerekes családokat.

 

Könnyelmű adósok

A családtagokkal együtt egymillióan lehetnek azok, akiket érint a hitelmoratórium meghosszabbítása. Gondot okozhat viszont, hogy az adósok nem rakják félre, hanem felélik, „elfogyasztják” az így megtakarított összeget.

 

Kötélhúzás a végsőkig

Október 15-16-án az Európai Unió tagországainak csúcsvezetői Brüsszelben újabb találkozót tartanak, amelynek az egyik legégetőbb témája az EU-brit kapcsolatok Brexit utáni alakítása, azon belül elsősorban az átfogó kereskedelmi megállapodás megkötése. Jövő év január elsején ugyanis letelik az átmeneti időszak. Az Egyesült Királyság ez év január 31-én kilépett ugyan az unióból, de egyelőre minden érdemi változtatás nélkül élnek az üzleti tevékenységet és a magánszemélyek életét befolyásoló korábbi szabályok. Hogy születik-e végül alku a jövőbeli partnerségről, még most sem tudható.

 

Tűzoltás Délen

A Kreml urának a lehető legrosszabbkor jött a karabahi háború, ezért igyekszik tető alá hozni valamilyen működő tűzszünetet a Kaukázusban védence, Örményország és a törökök által tüzelt Azerbajdzsán között. A kirgizisztáni belső konfliktustól sikerült teljesen távol tartania magát, fehérorosz bábját pedig a jelek szerint engedményekre próbálja rábeszélni. Vlagyimir Putyinnak nagyon kellemetlen lenne ugyanis, ha Oroszország nyugati és déli határai mentén egyaránt felfordulás és káosz uralkodna, miközben kezd reális eséllyé válni az a forgatókönyv, hogy a november 3-i amerikai elnökválasztás véget vethet a Donald Trumppal való sajátságos viszonynak, amelyben az orosz elnök lubickolt, mint hal a vízben.

Boldogtalanok

Alföldi Róbert az eldurvult, hazugsággal, képmutatással teli emberi kapcsolatokról, az önelégült hatalmaskodásról, a behódolásról vagy éppen a lázadásról beszél a Figaro házasságának megrendezésével, ami úgy látszik, fölöttébb izgatja, mert Beaumarchais vígjátékát negyedszer állította színpadra.

 

Az orvoslás évszázadai

A Semmelweis Egyetem 250 évét bemutató tárlatot a legjobbkor rendezték meg, miután távozik az ember a kiállítótérből, sokkal hatékonyabban mossa meg a kezét, mint előtte bármikor. Márpedig ez – akárcsak a névadó idejében – most életmentő lehet.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.