Ajánló lapunk november 6-i számából
Tétek és szempontok
A négyéves, kaotikus kormányzási ciklus végén a szavazók többsége arra a kérdésre kereste a választ, tényleg naggyá tette-e Amerikát az elnök, ahogy azt dagadó önbizalommal ígérte. A MAGA csatakiáltás a sok millió piros színű baseballsapka formájában a republikánus szubkultúra ikonikus részévé vált. A szélsőségesen polarizált Amerikában a trumpista tábor számára nem kérdés, hogy az elnök már eddig is többet tett az Egyesült Államok rendbehozataláért, mint az ország korábbi vezetői, de még egy ciklus kell ahhoz, hogy befejezze a történelmi transzformáció politikai művét.
Valóságshow a Fehér Házból
Ellenségként méregetik egymást az Egyesült Államok két nagy pártjának szavazói, egyre szűkül a gyűlölködés és az erőszak közötti mezsgye. Alighanem ez Donald Trump elmúlt négy évének legfőbb eredménye. Tény, hogy a Covid előtti gazdaság fellendítésében nem szerepelt rosszul, bár a saját eredményeiről szóló bombasztikus kijelentéseket nem bizonyítják az adatok. Az igazmondással egyébként is hadilábon áll a 45. elnök, akinek önszeretetben aligha volt párja az amerikai történelemben. Jellemző, hogy nem csak felhőkarcolókat, szállodákat, golfpályákat nevezett el magáról, de a meggazdagodást tanító állítólagos egyetemet, sőt még egy bélszínfajtát is. Személyes tulajdonságain is múlt, hogy az Egyesült Államok és az elnöki hivatal tekintélye világszerte a mélypontra zuhant.
Kalifornia Biden mellett tette le a voksát
Két nappal az elnökválasztás előtt egy e-mailes figyelmeztetést kapok, hogy rendbontás várható, és az autókkal nem tanácsos az utcán parkolni. Aki tudja, vigye garázsba a járművét. Már napokkal korábban farostlemezekkel borították be a felhőkarcolók bejárati üvegablakait, San Francisco és környéke felkészült a választásra. Tüntetésekre számítanak, függetlenül attól, hogy Trump vagy Biden nyer.
Trump lefújná a meccset
Még javában zajlott az amerikai elnökválasztáson leadott szavazatok összeszámlálása, amikor Donald Trump győztesnek hirdette magát, és bejelentette: a Legfelsőbb Bírósághoz fordul – nyilvánvalóan azért, hogy akadályozzák meg a később érkezett szavazatok figyelembevételét.
Bécs nem Párizs
Hétfő este egy fegyveres támadó merényletet hajtott végre az osztrák fővárosban. A terrortámadás váratlan volt és sokkoló, ám számos eleme jól láthatóan illeszkedik már régóta jelen lévő európai és globális mintákba.
Egy év magány
Hol vannak már a régi szép napok, amikor egy ellenzéki politikus – Orbán Viktor – 2006-ban azt tanácsolta a Fidesz által tömegesen eluralt önkormányzatoknak: adósodjanak el nyugodtan, bolond, aki nem él a lehetőséggel. Ha négy év múlva az ellenzék kerül hatalomra, a hiteleket az állam átvállalja. Ha nem, a baloldali kormány lesz kénytelen a számlát kiegyenlíteni. Fel is duzzadt a kötvényállomány, szaporodtak a hitelek. 2007-ben és 2008-ban valóságos önkormányzati hitelfelvételi lavina indult, amelynek a válsággal tragikus kifutása is lehetett (lásd: Esztergom). A NER az önkormányzatok adósságait átvállalta. 2019 októberében, amikor az ellenzék jutott önkormányzati pozíciókhoz, a győztesek kivéreztetett, kiskorúsított önkormányzatokat örököltek. Az idei év mérlege az önkormányzatok számára kollektív vesszőfutás volt. Kínlódik a kormányzat is, annyi energiája mégis maradt, hogy a bomlasztó, gerillának tekintett ellenzéki önkormányzatokat megsarcolja. Hogy telt az önállóság első éve? Stratégiai jelentőségűnek tartott ellenzéki kerületekben jártunk.
Ne dúlhassa szét politikai többség
„A szabad, demokratikus és szolidáris Magyarország felépítésének követelményrendszerében az alkotmányosság helyreállítása az első feladat” – olvasható annak a tanulmánynak az összefoglalójában, amelyet független jogi szakértők állítottak össze Majtényi László egyetemi tanár, az Eötvös Károly Intézet elnöke – 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos, 2008–2009-ben az ORTT elnöke – vezetésével. A tanulmányt, amelynek címe: Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához, a szakértők megfontolásra ajánlják az ellenzéki pártoknak, amelyek az Orbán-rendszer választáson történő legyőzése esetén azzal fognak szembesülni, hogy az előző rezsim által hátrahagyott Alaptörvény jogi keretei közt lehetetlenség a szabadság kibontakoztatása. Az, hogy politikai értelemben nem pusztán kormányváltásra, hanem új rendszer kialakítására lesz szükség, jogi vonatkozásban azt jelenti, hogy új alapokra kell majd helyezni az alkotmányosságot is. Az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) közjogi szakértői szerint a demokratikus politikai erők a bal- és a jobboldalon közös felelősséget viselnek a magyar alkotmányosság helyreállításáért, és megkönnyíti a helyzetüket, hogy ezekben az elvekben sokkal könnyebb a megegyezés, mint sok más politikai kérdésben. A 168 Óra Majtényi Lászlót kérdezte a részletekről.
Tanuljuk kezelni az újfajta válságot
A mostani válság egészen más, mint a 2008–2009-es volt – mondja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere és a válságkezelés egyik végrehajtója. Szerinte a járvány okozta válság megoldására nincs egységes recept, de a legtöbben a növekedés ösztönzésére esküsznek.
Jogállam, euróban kifejezve
Lapzártánkig még egy „csaknem” odakívánkozott azon állítás elé, hogy megállapodás született az Európai Unió intézményei között a támogatások folyósításának jogállamisági feltételeiről. De ez a szócska már hónapok óta eltorlaszolja az utat, ami felettébb aggasztó, mert januártól utalni kellene ezeket a pénzeket.
