Ajánló lapunk november 18-i számából

Bár Orbán Viktor miniszterelnök még a 2018-as választási győzelem után tett ígéretet teljes Alaptörvény-revízióra, a kormány most, a koronavírus-járvány tombolása közepette látta elérkezettnek az időt több alkotmánymódosítási javaslat előterjesztésére. Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – lapunknak adott nyilatkozatában – azzal indokolta az indítványokat, hogy át kellett gondolni, hogyan szervesültek egyes szabályok a jogrendszerben. A különleges jogrend újragondolását „az élet hozta magával”, emellett pedig időközben felmerültek értékrendbeli kérdések, iránytűzések – mondta.

2020. november 17., 10:30

Szerző:

Szövődményben szenved az egészségügy

A magyar egészségügyis úgy fogadta a Covid-járványt, mint kilencvenéves a tüdőgyulladást. A beteg még él, de az orvosoknak mindent el kell követniük, hogy túlélje a kórt. Az évtizedek óta számos kihívással küzdő ellátórendszer a második hullámban kapott rengeteg lélegeztetőgépet, egy elbaltázott fizetésemelést, képzetlen műtőssegédeket és önkéntes egyetemistákat, a megnyugtató diagnózis azonban még várat magára.

 

Szputnyik V a szivárvány alatt

Látszik a fény az alagút végén. Ezt mondta Orbán Viktor első novemberi rádióinterjújában, utalva arra, hogy több vakcina nemzetközi engedélyezése is küszöbön áll. Hozzáférhető védőoltásra azonban a téli hónapokban még nem számíthatunk, talán a tavasz és a nyár fordulójáig is várnunk kell. Miközben a Covid-fertőzés egyre terjed, a halottak száma új és új rekordokat dönt meg, a kormányzati kommunikáció az Oroszországból érkező vakcinaminták reménysugarát próbálja táplálni. Naponta értesülhetünk arról, hogy hol tartanak a tárgyalások, mikor érkeznek az első ampullák, hogy már készül a magyar gyártó is. Arról viszont nem esett szó, hogy a nemzetközi szakmai közvélemény szerint – beleértve orosz kutatókat is – a Szputnyik V vakcina tudományos értelemben még nem is létezik.

Heroikus küzdelem

Riasztó hírek érkeznek mostanában a betegeik életéért küzdő egészségügyiektől olyan kórházi részlegekről, amelyeket sietve alakítottak át intenzív osztállyá. Esetleg át sem alakították, csak átnevezték őket. Sérülnek a sterilitás szabályai, hiányzik a megfelelő szaktudás, a Covid-betegek számának robbanásszerű emelkedése miatt nem jut egy-egy betegre elég figyelem. Mikulásra már talán jobb lesz. Vagy még rosszabb. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a december 6-a és 10-e közötti időszakig még biztosan tovább növekszik a fertőzöttek száma. Összesen 26-28 ezer infektológiai és 4500 intenzív ágyra lehet szükség. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban leginkább éppen az emberi erőforrás hiányzik ennyi ellátóhelyhez.

 

Ez nem konfliktus, hanem háború

Az SZFE hallgatói a járvány miatti korlátozásokra hivatkozva november 9-én bejelentették: befejezik az egyetemfoglalást. Úgy fogalmaztak: „A blokádot nem feladjuk, hanem magunkkal visszük.” A kormánynak azonban hetvenegy nap alatt sem sikerült megtörnie a diákok ellenállását. A vírus ugyan kényszerpihenőre küldte az egymással szemben álló feleket, de valójában semmi nem oldódott meg. Két, a társadalmi konfliktusok kezelésében jártas szakembert, Hunčík Péter pszichiátert és Síklaki István szociálpszichológust kérdeztünk arról: mi segíthetne a patthelyzet feloldásában?

 

A szervek és szerverek kapcsolata

Vlagyimir Putyin a nyomtatott sajtó után az online teret is a Kreml szolgálatába kívánja állítani. Az elnök két vállalatóriással végeztetné el a kisajátítást.

 

Lehet-e bíróságon választást nyerni?

Már egy hete véget értek a választások az USA-ban, de a vádak a demokraták csalásáról még mindig lázban tartják a közvéleményt. Honnan indultak, és mennyire megalapozottak?

 

Az elnök nem hívhatja fel a híradót a követeléseivel

A közvélemény-kutatások komoly hitelvesztést szenvedtek el. És bár kikapott Trump, a szavazótáborára még ezentúl is figyelni kell. Andrea Jones-Rooy politológust, a New York University oktatóját, a FiveThirtyEight statisztikai portál volt munkatársát kérdeztük a közvélemény-kutatók felelősségéről, a Demokrata Párt jövőjéről és a média félretájékoztatásáról az amerikai választások kapcsán.

 

Kin fogunk röhögni?

Donald Trump elnökségének vége nemcsak az amerikai politikában zár le egy korszakot, hanem az amerikai humorban is. A gondolkodás nélkül tweetelő, pusztító bohócként parádézó elnök szinte saját magáról írta a vicceket, és az elmúlt négy évben a humoristák, talk show házigazdák és stand-uposok fő témája volt. Mihez kezdenek most, hogy elapad az egyik legnépszerűbb poénforrásuk?

 

Irányított csavargás a kihalt Budapesten

Mivel rendőrnek nehezebb beállni egy estére, kollégánk futárként nézett körül a kijárási korlátozás sújtotta főváros utcáin.

 

„A mozikat nem adjuk”

Nyáron ismét élvezhették a moziba járás örömeit a budapestiek, ám a november 10-i bejelentés után újból bezárták a vetítőtermeket. Nehézségekről, összetartásról, reményekről beszélgettünk Liszka Tamással, a fővárosi artmozikat üzemeltető Budapest Film igazgatójával.

 

Törőcsik 85

Ő a legtöbbször kitüntetett magyar művész, ugyanakkor szerény ember, sztárkodásra nem hajlamos. A premierjei előtt a konyhájában ült elbizonytalanodva, hogy ez neki nem sikerül majd. Törőcsik Mari november 23-án 85 éves.

 

Aki gyerekhorrorra cserélte az erőszakot

A rajzfilmtörténelem legkedvesebb dán dogja, Scooby-Doo alkotója, Ken Spears november 6-án, 82 évesen hunyt el. Ötven éve töretlenül népszerű műve már az életében túlnőtt rajta, Scooby még Batmant is képes volt megszorongatni, nevét pedig Frank Sinatrának köszönheti. De mitől olyan népszerű?

 

Kamerával a halottaságynál

November 22-ig tart az idén online térbe költözött Verzió Filmfesztivál. Itt debütált a Végstádium című dokumentumfilm, amely egy rákbeteg férfi utolsó napjait mutatja be megrendítő őszinteséggel. A két rendezővel, Gaal Ilonával és Wizner Balázzsal beszélgettünk.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.
Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.
Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.
Az ötvenedik héten a hazai COVID-halálozási adatok ismét a harmadik legrosszabb eredményt mutatták az Európai Unióban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint nálunk az elmúlt 14 napon 100 000 lakosra 23,6 halálozás jutott, ennél többet csak Bulgáriából és Szlovéniából jelentettek. Október végén is dobogósak voltunk, ám akkor Belgium és Csehország állt mögöttünk. Ebben a két országban szigorú korlátozásokat vezettek be, így ott csökkent a halálozási arány. Magyarország maradt a sereghajtók között. Az utóbbi napokban számos egészségügyi dolgozóval beszélgettünk a mindennapjaikról. Nem az fáj nekik legjobban, hogy rengeteg a munka, hogy túlterheltek, hogy az idei karácsonyon nem számíthatnak pihenésre. Hanem a tehetetlenség. Az állami titkolózás, a nyilatkozatstop miatt beszélgetőtársaink nevét megváltoztattuk.
Két nagy nyitott kérdés közül az egyiket sikerült lezárni a múlt heti uniós csúcstalálkozóval párhuzamosan: a lengyelek és a magyarok felhagytak a jogállamisági követelmények miatt hangoztatott vétófenyegetéssel, és így időben lett keretköltségvetése az EU-nak az elkövetkező hét évre, valamint indulhat a gazdasági helyreállítási alap hitelekkel való feltöltése is, amit a járvány miatti gazdasági visszaesés tesz szükségessé. Varsó és Budapest tehát benne marad az uniós vérkeringésben, nem követi az Egyesült Királyságot, amely idén januárban megszüntette klubtagságát. Igaz, a gyakorlatban egyelőre szinte semmi nem változott, de ha most december 31-ig nem jön létre a megállapodás az immár nem tagsági, hanem partneri, kétoldalú viszony ügyében, akkor kemény világ jöhet. De a diplomaták bizakodnak, hiszen Svejk, a derék katona is azt tartotta: úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.