Ajánló lapunk december 22-i, ünnepi számából

Az ötvenedik héten a hazai COVID-halálozási adatok ismét a harmadik legrosszabb eredményt mutatták az Európai Unióban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint nálunk az elmúlt 14 napon 100 000 lakosra 23,6 halálozás jutott, ennél többet csak Bulgáriából és Szlovéniából jelentettek. Október végén is dobogósak voltunk, ám akkor Belgium és Csehország állt mögöttünk. Ebben a két országban szigorú korlátozásokat vezettek be, így ott csökkent a halálozási arány. Magyarország maradt a sereghajtók között. Az utóbbi napokban számos egészségügyi dolgozóval beszélgettünk a mindennapjaikról. Nem az fáj nekik legjobban, hogy rengeteg a munka, hogy túlterheltek, hogy az idei karácsonyon nem számíthatnak pihenésre. Hanem a tehetetlenség. Az állami titkolózás, a nyilatkozatstop miatt beszélgetőtársaink nevét megváltoztattuk.

2020. december 21., 11:19

Szerző:

A védettség reménye – Indul az oltás Európában

Lapzártánkkor december 21-re volt várható, hogy az unió gyógyszerfelügyeleti hatósága kiállítja az amerikai Pfizer és a német BioNTech koronavírus ellen közösen kifejlesztett vakcinájának megfelelőségi tanúsítványát, két nappal később pedig az Európai Bizottság engedélyezi a használatát az EU egész területén. Ha minden jól megy, karácsony után, 27-én elvben kezdődhet az unióban a lakosság oltása.

 

Az értékrendünket is felforgatta a koronavírus

Idén a környezetvédelem, a generációs feszültségek és más járványok is háttérbe szorultak a minden figyelmünket beszippantó koronavírus-járvány miatt. Ebben az évben például már kevésbé zavart minket az, hogy lassan belefulladunk a műanyag hulladékba.

 

Miért a zsidók? – Köves Slomó rabbi beszélgetése Dennis Pragerrel

Dennis Prager amerikai vallásos konzervatív aktivista és médiaszemélyiség a nemrégiben magyarul is megjelent Miért a zsidók? című könyvéről, az antiszemitizmus okairól, a kereszténység és zsidóság viszonyáról, az amerikai elnökválasztásról és a zsidók küldetéséről.

 

Ez a kis nép a villámhárító szerepét játssza – Ungváry Rudolf: A monoteizmusban összpontosulni tudott egy párbeszéd a személy és az Isten között

Nemrég jelent meg magyarul Dennis Prager és Joseph Telushkin: Miért a zsidók? című kötetének harmadik, javított kiadása. A könyv az antiszemitizmus történeti, vallási, szociológiai és politikai okait veszi számba.

 

A tabuval nem akartak szembenézni – Nyáry Krisztián: Az antiszemitáknak sincs olyan szerencséjük, hogy újat kitaláljanak

A képzelt zsidót könnyen lehetett bármivel azonosítani. Akár a baloldali anarchista-kommunisztikus mozgalommal, vagy épp ellenkezőleg, a nagytőkés pénzemberek figurájával. Voltak az antiszemitizmusnak régies formái, az úri antiszemita hagyomány, amely vallási, kulturális, etnikai türelmetlenségből fakadt. A magyar nemes nem utálta jobban a zsidókat, mint a románokat vagy a szerbeket.

 

Sajnálatos események – Spiró György: Amíg ’56 be volt tiltva, a lelkekben eleven maradt

A kortárs magyarok közül sokan emlékezhetnek arra, miként érintették őket a kor (az ötvenes évek) félelmetes történetei. A Mindszenty- vagy a Rajk-per, Nagy Imre kivégzése, a kezdődő Kádár-kor megrázó élményei. Lehet-e dokumentumokból, vizsgálati és periratokból, levelekből, jegyzőkönyvekből a pártelit nyelvén átszűrt királydrámát írni? Az író szerint igen. A forrásokat rendszerbe illesztve, a színpad logikája szerint megszerkesztve, előttünk áll a kép a véres belvilágról, amelybe nem volt módunk belelátni. Hősei főtitkárok, különböző rendű és rangú káderek, ávósok, cselszövők és fogdmegek. Egyszerre ragadozók és áldozatok. A központi alak Kádár János, a párt áldozata, Rajk és Nagy Imre gyilkosa. A két darab (Főtitkárok, Sajnálatos események) mesteri tömörítvény. Ma már távol vagyunk a kortól, elég távol ahhoz, hogy a történetet horrornak, kriminek, abszurdnak lássuk. Életre kelthetők-e az egykori pártelit szellemalakjai? Spiró György új könyvéről (Sajnálatos események, Scolar, 2020) a szerzővel beszélgettünk.

 

Vágvölgyi B. András: Évtizedzáró

Próbáljunk meg így az évtized végén – nem, még nincs húszas évek, az majd csak januártól, tízes számrendszer van, most fejezzük be épp a tízes éveket – számot vetni azzal, mi is történt velünk ebben a dekádban személyesen és közösségileg. Ha szerencsétlenségünkre magyarnak születtünk, akkor ezt az évtizedünket – még nagyobb szerencsétlenségünkre – a Fidesz és egyszemélyi vezére dominálta, és egy nagyon szűk fideszfeudális oligarcharéteget leszámítva mindenki igen nyomorultul megszívta, közmunkástól konzervatív egyetemi tanárig.

 

A gazdaság fekete éve

2020 januárjában az euró árfolyama nem érte el a 330 forintot sem, s bár még pár nap hátravan az évből, szinte bizonyos, hogy idén 30 forinttal, vagyis 8 százalék körüli mértékben gyengült. Nehéz évet hagyunk magunk mögött, de a forint árfolyamának ilyen mértékű vesszőfutása még így is túlzottnak mondható.

 

Veszélyes irányok

A néhány hetes izgalomkeltést követően elmaradt a magyar–lengyel uniós vétó, és a külső szemlélődő jogosan gondolhatta, hogy a kedélyek végre megnyugszanak, legalábbis átmenetileg. Lengyelországban azonban rendkívül ideges hangulat jellemzi mind a parlamenti politikát, mind a hétköznapokat.

 

Osztozni nehéz

Fellélegzés csaknem két héttel a romániai választások után: annak a pártnak, amelyik megnyerte a választásokat, nincs elég partnere a parlamentben, hogy túlnőjön az ötven százalékon, az a pártcsoport pedig, amelyiknek megvan a sovány többsége, alig tudott megegyezni a kormányzás érdekében.

 

Repedezik a hatalom bástyája

Kétségbeesetten kapaszkodik a hatalomba Aljakszandr Lukasenka, aki pár hete egy új alkotmány ígéretével próbálta csillapítani a feszültséget Belaruszban. Ha ez érvénybe lépne, ő feladná a hatalmat – de hihet-e neki az ellenzék?

 

Magyar nők, amerikai álmok

Egy Facebookon megjelent videóban beszélt a nők szerepéről Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter állításait többen bírálták, mondván, hogy azok szexista narratívákat erősítenek. Pető Andrea, a társadalmi nemek kutatója, a CEU oktatója úgy véli, Novák egy letűnt Amerika álmát akarja ráerőltetni a magyar nőkre.

 

Thuróczy Szabolcs: „Egy óriási kampányt kéne rendezni, hogy a mozi él és élni fog”

Szereti a nyitott, kíváncsi rendezőket, a kísérletezést, humorral oldja a feszültséget, és képes felfrissülést hozni a színészetében még úgy is, hogy egymás után forognak a filmek a főszereplésével – közben kitart a színháza mellett, sorozatokat szinkronizál, verseket streamel, mindezt egy világjárvány közepén, amely őt sem kímélte. Thuróczy Szabolcs a legszerethetőbb színészek közé tartozik, sikeres, mégis szerény, és erős szakmai alázat jellemzi. A vírus miatt parkolópályán lévő filmes karaktereiről kérdeztük.

 

Az évad, amikor a Diótörő vesztésre áll

Hogyan vészeli át az Operaház balett- társulata a járványt, az elmaradt előadásokat? Mit tehet a táncos színpad és közönség nélkül?

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.
Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.
Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.
Két nagy nyitott kérdés közül az egyiket sikerült lezárni a múlt heti uniós csúcstalálkozóval párhuzamosan: a lengyelek és a magyarok felhagytak a jogállamisági követelmények miatt hangoztatott vétófenyegetéssel, és így időben lett keretköltségvetése az EU-nak az elkövetkező hét évre, valamint indulhat a gazdasági helyreállítási alap hitelekkel való feltöltése is, amit a járvány miatti gazdasági visszaesés tesz szükségessé. Varsó és Budapest tehát benne marad az uniós vérkeringésben, nem követi az Egyesült Királyságot, amely idén januárban megszüntette klubtagságát. Igaz, a gyakorlatban egyelőre szinte semmi nem változott, de ha most december 31-ig nem jön létre a megállapodás az immár nem tagsági, hanem partneri, kétoldalú viszony ügyében, akkor kemény világ jöhet. De a diplomaták bizakodnak, hiszen Svejk, a derék katona is azt tartotta: úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.
Máté Gábor Kossuth-díjas színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója reméli, hogy a fiatalok elsöprik azt a hallatlan ostobaságot, ahová sikerült belavírozni a magyar színházi szakmát. Nem érzi meghátrálásnak, hogy felmondott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.