19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

Ajánló lapunk december 2-i számából

„Soros György a liberális Führer… Európa Soros György gázkamrája… Mi vagyunk az új zsidók” – néhány citátum Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának legutóbbi publicisztikájából. Lapzártánkkor már több ezren követelik a távozását – ilyen esetekben Orbán rendszerint kiáll az embere mellett.

2020. december 1., 11:00

Szerző:

Enyhíteni a kórházak terheit

Lapzártakor még mindig gyorsuló ütemben terjed a koronavírus. Naponta érkeznek rekordadatok a fertőzöttekről, a halottak számáról, a kórházban ápoltakról és azokról, akiknek válságosra fordult az állapotuk, gépi lélegeztetésre van szükségük. Az intenzív osztályokon ágyak és gépek vannak, egyelőre elég az orvos is, de szakápolókból és segédápolókból jelentős a hiány. Új és új COVID-osztályokat kell megnyitni, ami veszélyeztetheti a krónikus betegek gondozását és az alapellátást. Minden olyan lehetőség számít, amely enyhítheti a járványosztályok egyre nyomasztóbb terheit.

 

Döntések életről, halálról

Indulatoktól, személyeskedéstől sem mentes szakmai és sajtóvitákat váltott ki az utóbbi napokban a Magyar Orvosi Kamara áprilisban kiadott etikai ajánlása arról, mit lehet tenni, ha szűkösnek bizonyulnak az egészségügy erőforrásai, és választani kell, hogy melyik COVID-beteget mentsék meg. Az Észak-Olaszországban tavasszal kialakult katasztrofális állapotok tanulságai alapján összeállított dokumentumról a járvány első hulláma után elmaradt a vita. Ellenzői a sajtóban a mostani, nehezebb helyzetben álltak elő. Azt állítják, hogy a kamara az eutanáziát propagálja, sorsolással szeretne dönteni életről-halálról. Valójában minden orvos tudja, hogy a napi gyakorlatban mindennaposak a „puha eutanázia” elhallgatott esetei, és hogy az igazi sorskérdés most egészen más: honnan lesz személyzet a gépekkel lélegeztetett betegek forgatására?

 

Ez még nem a fellélegzés

Lapzártánkig a világon több mint 62 millió ember fertőződött meg igazoltan a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig közelített a másfél millióhoz. A járvány leküzdéséért folyó küzdelem legfontosabb európai híre az elmúlt héten az volt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalattal az oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést. Európa bizonyos részein – főként nyugaton – a járvány most jobbára visszavonulóban van, egyes térségekben viszont tovább tombol a második hullám.

 

Paradigmaváltást hoz a pandémia

Nem volt jó ötlet, hogy Magyarország az EU-n kívülről vett fel hitelt, és az uniós költségvetés vétójának is meg lehet a böjtje – mondta lapunknak Lord Robert Skidelsky közgazdász, a Warwicki Egyetem emeritus professzora, a brit parlament felsőházának tagja.

 

Kinek van hitele?

Magyarország legutóbbi hitelfelvétele középpontba állította azt a kérdést, hogy kinek milyen hitele van. Magyarországot a jelek szerint stabilnak tekintik a nemzetközi pénzpiacokon, és ennek jelentős a hozadéka is. Amit viszont a miniszterelnök ehhez a pénzügyi tranzakcióhoz hozzátett, az megkérdőjelezheti szavainak hitelességét. Két szakértővel beszélgettünk erről.

 

Eljött az alkuk ideje

A tavaszi kijárási korlátozás az új lakások piacát is megviselte. Nemcsak az új otthonok építése esett vissza, hanem a lakásárak is mérséklődtek, elsősorban Budapesten.

 

Románia: járvány és koalíciós kényszer

Óvatos újságírók fordulata: még teljesen megjósolhatatlan, ki nyeri a parlamenti választásokat. Ez esetben néhány hete, a politikai-jogi birkózás közepette, még az sem volt biztos, hogy Romániában valóban december 6-án járulnak az emberek az urnákhoz. Ha járulnak. Mert ez a másik nehezen felmérhető tényező, hogy kik és mennyien maradnak távol a fertőzés veszélye miatt, és elsősorban melyik oldal szavazói, az inkább erdélyi és városi, bukaresti jobboldali bázis, vagy a főképp a hegyeken túl, a déli megyékben élő, hagyományosan inkább baloldali voksolók.

 

Jogállamisági vita: Európa későn ébredt

Bár a jogállam fogalma egyértelmű, Magyarországon nem az. A CEU Demokrácia Intézete az online keretek közé kényszerülő Kutatók Éjszakáján taglalta a jogállamiság kérdését, Magyarország és az EU vitáját.

 

A németek tekintélye

Az Európai Parlament, illetve az uniós tagállamok meghatározó többsége hallani sem akar arról, hogy újratárgyalják azokat a feltételeket, amelyek összekapcsolják az EU által a tagországoknak nyújtott támogatásokat a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.

 

Megadás és hálaadás

Felszabadult légkörben költhette el a közéleti kérdések iránt érdeklődő családok többsége a hálaadás napi pulykasültvacsorát áfonyaszósszal és krumplipürével, hiszen Donald Trump lényegében megadta magát: az amerikaiak legbensőségesebb ünnepének előestéjén videokonferencián köszöntötte a csillagos-sávos lobogót szerte a világban szolgáló katonákat, és kijelentette: az elnökválasztáson tömeges csalások történtek ugyan, de ha az elektori testület Joe Biden demokrata párti jelöltet választja, akkor átadja a Fehér Házat.

 

Műemlékileg védett tudatlanság

A múlt század közepe óta szinte évtizedenként átalakultak az oktatási koncepciók, de mindegyik indoklásában ott szerepelt: változások kellenek, hogy az iskola megfeleljen a társadalom gazdasági és szakmai kihívásainak. 1984-ben a Gazsó Ferenc nevével fémjelzett reform ebben a szellemben az iskolák működésének szabadságát helyezte az előtérbe, 1993-ban a tantervi döntéseket az iskolákra bízták, 2003-ban a Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer prioritásait és eszközrendszerét korrigálta. 2011-ben egy máig tartó paradigmaváltás indult el azzal, hogy a köznevelési törvény 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát. Útkereszteződéshez érkeztünk – fogalmazták meg a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság online konferenciájának vitaindítójában: másfajta munkaerőt kíván a gazdasági versenyképesség, mint amilyet a hazai iskolarendszer jelenleg kitermel.

 

Érzékeny és érzékenyítő témák

Minden transznemű átváltozása egyedi – közli az inzert a Transzneműség című film nyitóképeként. A Kansas Cityben rögzített képsorok négy gyermek életét kísérik végig öt éven keresztül. Mindannyian eltérő szociális vagy etnikai, be- és elfogadói háttérrel rendelkeznek, csupán az a közös bennük – az egyiküket leszámítva –, hogy mindkét szülőjük részéről feltétlen támogatást élveznek.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.