06:50 - 09:00

Most: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Ajánló lapunk augusztus 12-i számából

Ha a zsúfolt, kényelmetlen vonatokon, vagy a gyakran dugókkal terhelt utakon eljut a pihenésre vágyó ember a családjával a magyar tenger partjára, akkor kezdődnek az igazi megpróbáltatások. Ha ugyanis valaki nem milliomos, az egykori szocializmust idéző szállásokon tengetheti napjait, s megtapasztalhatja, hogy minden mennyire drága. Közben pedig arról is meggyőződhet, hogy politikai csatatérre vált nyárra a Balaton.

2020. augusztus 11., 13:18

Szerző:

Kísért a múlt a tóparton  

Több Balaton, kevesebb Adria – hangzik a legújabb kormányzati jelszó, és ehhez még azt is hozzáteszik, hogy akkor a járvány is féken tartható lesz. Mindezzel a hatalom a koronavírus-járvány hatásaitól összeroppant turizmusba próbál folyamatosan életet lehelni. Miközben a magyarok több mint harmadának egyáltalán nincs pénze nyaralásra. Munkatársunk elment a pillanatnyilag túlzsúfolt Balatonhoz. Amit tapasztalt, arra nem mondhatjuk, hogy ez itt a reklám helye.

Marakodás a koncon, kevesebb szabadstrand  

Politikai csatatérre vált nyárra a Balaton. A frontvonalak a fizetős és a szabadstrandok, a gazdag és a szegény vendégek között húzódnak. Eközben aggodalmat kelt a fideszes érdekkörök gátlástalan terjeszkedése is. A kérdés: maradt még hely az egyszerű honpolgároknak a magyar tenger mellett?   

Lapozzon bele!

Tanulnunk kellene a leckéből  

A szálláshely foglalások száma immár két hónapja azt mutatja, hogy a magyarok egyre inkább az országhatáron belül tervezik és töltik is nyári pihenésüket. Külföldre a korábbi 50 százalékos arány helyett csak 30 százalék megy, ami meg is látszik a Balatonpart szinte élhetetlen túlterheltségén. 

Felsőoktatás: a zsarolási potenciál  

Politikai célokat és gazdasági lobbiérdekeket szolgál a döntés, amellyel augusztus elsejétől hat felsőoktatási intézményt adott alapítványi kezelésbe az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hetedik, a Színház- és Filmművészeti Egyetem élére is új vezetőket neveztek ki, és hamarosan megkezdődik a gödöllői központú Szent István Egyetem átalakítása is. A nemzetközi szakirodalom neoliberális felsőoktatás-politikának nevezi a modellt, amikor az állam terheit az egyetemek privatizálásával kívánják csökkenteni, és ettől hatékonyabb gazdálkodást várnak. Szakértőink szerint a magyar modell azonban alaposan eltér ettől. Miközben változatlanul az állam adja a pénzt, az átalakulás valójában hatalomról és annak reménybeli átmentéséről szól. 

Kétezer milliárdos él a falvakban

Az utóbbi évtizedekben kevesen jutottak sok földhöz, mert a föld, minden korábbi előítélet ellenére, aranybánya. Kikből lettek az új földesurak? Raskó György egykori államtitkárral, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozójával beszélgettünk.   

Pártkatonák uralma  

Uniszónóban énekelnek, egyetlen karmester intésére. Mármint a kormánypárti képviselők. A mai magyar Országgyűlés pedig csak paródiája annak a demokráciának, amely a rendszerváltáskor született. Ezek a vélemények is elhangzottak, amikor egy elmaradt parlamenti ülés okairól és hátteréről beszélgettünk.   

Elő a farbával!  

Pekingben Trump bukását szeretnék látni, de a jelek szerint még nem döntötték el, hogy ennek érdekében közvetlenül be is avatkozzanak-e az elnökválasztás menetébe. 

Mi a baj a németekkel?  

Trumpnak kiváltképpen nem volt ínyére Merkel bevándorlási politikája, amelyet köntörfalazás nélkül nevezett őrültségnek, s emiatt nem ritkán minősítette nyilvánosan is ostobának a német vezetőt. 

Japán szexrabszolgái voltak  

A II. világháborúban Japán megpróbálta fennhatósága alá vonni Ázsia minél nagyobb részét. Ennek során igyekezett gondoskodni a katonák „alapvető szükségleteiről”, felettébb tágan értelmezve ezt a fogalmat, beleértve a nőket érintő kívánságaikat is, amivel máig feloldatlan konfliktust okozott a kontinensen. 

Do you, do you Saint-Tropez?  

A legendát tulajdonképpen az irodalom és a filmművészet teremtette meg, a kulcsdátum 1954 lehet. Ekkor rendezte meg Roger Vadim az És Isten megteremté a nőt című botrányfilmjét, az, amely Brigitte Bardot-t egyszerre a kor egyik királynőjévé avatta. 

Erdélyiek a vártán  

Az Erdélyi hét viszonylag friss találmány. Elek Tibor újítása, aki a legendává vált Gedeon József után lett a Gyulai Várszínház igazgatója, és akkor többen azt gondoltuk, hogy valószínűleg az itteni rangos nyári rendezvénysorozatnak érdemben fuccs. Szerencsére nem így történt. 

Tízezer  

Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi televíziózás történetében is szinte egyedülálló rekordot jegyezhet mostantól az RTL Klub. E számunk megjelenésének napján, augusztus 12-én látható a Barátok közt című sorozat tízezredik része. 

A kontroll nélküli hatalom veszélye  

A legendás kaposvári társulat rendezője volt, majd az ottani egyetem tanára lett. Őt is Vidnyánszky Attila rúgta ki annak idején a Kaposvári Egyetem Színházi Tanszékéről. Van-e párhuzam aközött, ami Kaposváron és ami most a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történt?   Eztis megkérdeztük Mohácsi Jánostól, akit idén Radnóti Miklós Antirasszista Díjjal tüntettek ki. 

Ami érték, meg kell őrizni  

A világban szinte mindenütt ismerik a Rajkó Zenekart. Hírnevüket a sikereikkel alapozták meg. Az együttes azonban az utóbbi években egyre több gonddal küzd. A múltról, a jelenről és az értékek megőrzésének fontosságáról is beszélgettünk az együttes igazgatójával, Gerendási Istvánnal. 

Egy balettkarrier Flaviától A víg özvegyig  

Kozmér Alexandra 19 évesen szerződött az Operaházhoz, és néhány év külföldi tapasztalatszerzést leszámítva egészen a tavalyi évig vezető magántáncosként főszerepek sokaságát táncolta el. Ezek után elbocsátották alkati és szakmai okokra hivatkozva.   

Csak szalmaszálakba kapaszkodhatnak  

A kultúrát finanszírozó intézmény szépirodalmi kollégiuma idén júliusban ismét több rangos kulturális lapnak nem ítélt meg az életben maradáshoz elegendő pénzt.   

Búcsú a hóhértól  

A halálbüntetés egyidős az emberiség történelmével, de az eltörlésére is számos kísérlet történt az évszázadok során. Ellene szól az egyszeri, visszafordíthatatlan jellege (elméleti esély sincs a megjavulásra), és hogy a másokat elrettentő hatása nem bizonyított.

 

2021. április 22., 15:00

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

2021. január 27., 09:24

Nemrég debütált a Netflixen Mundruczó Kornél új filmje, a Pieces of a Woman. Az SZFE modellváltásáról és a film egyik szereplőjének zaklatási botrányáról is kérdeztük a rendezőt.

2021. január 20., 10:50

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.

2021. január 13., 10:22

Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.

2021. január 6., 13:04

Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.

2020. december 21., 11:19

Az ötvenedik héten a hazai COVID-halálozási adatok ismét a harmadik legrosszabb eredményt mutatták az Európai Unióban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint nálunk az elmúlt 14 napon 100 000 lakosra 23,6 halálozás jutott, ennél többet csak Bulgáriából és Szlovéniából jelentettek. Október végén is dobogósak voltunk, ám akkor Belgium és Csehország állt mögöttünk. Ebben a két országban szigorú korlátozásokat vezettek be, így ott csökkent a halálozási arány. Magyarország maradt a sereghajtók között. Az utóbbi napokban számos egészségügyi dolgozóval beszélgettünk a mindennapjaikról. Nem az fáj nekik legjobban, hogy rengeteg a munka, hogy túlterheltek, hogy az idei karácsonyon nem számíthatnak pihenésre. Hanem a tehetetlenség. Az állami titkolózás, a nyilatkozatstop miatt beszélgetőtársaink nevét megváltoztattuk.