Ajánló lapunk augusztus 12-i számából
Kísért a múlt a tóparton
Több Balaton, kevesebb Adria – hangzik a legújabb kormányzati jelszó, és ehhez még azt is hozzáteszik, hogy akkor a járvány is féken tartható lesz. Mindezzel a hatalom a koronavírus-járvány hatásaitól összeroppant turizmusba próbál folyamatosan életet lehelni. Miközben a magyarok több mint harmadának egyáltalán nincs pénze nyaralásra. Munkatársunk elment a pillanatnyilag túlzsúfolt Balatonhoz. Amit tapasztalt, arra nem mondhatjuk, hogy ez itt a reklám helye.
Marakodás a koncon, kevesebb szabadstrand
Politikai csatatérre vált nyárra a Balaton. A frontvonalak a fizetős és a szabadstrandok, a gazdag és a szegény vendégek között húzódnak. Eközben aggodalmat kelt a fideszes érdekkörök gátlástalan terjeszkedése is. A kérdés: maradt még hely az egyszerű honpolgároknak a magyar tenger mellett?
Tanulnunk kellene a leckéből
A szálláshely foglalások száma immár két hónapja azt mutatja, hogy a magyarok egyre inkább az országhatáron belül tervezik és töltik is nyári pihenésüket. Külföldre a korábbi 50 százalékos arány helyett csak 30 százalék megy, ami meg is látszik a Balatonpart szinte élhetetlen túlterheltségén.
Felsőoktatás: a zsarolási potenciál
Politikai célokat és gazdasági lobbiérdekeket szolgál a döntés, amellyel augusztus elsejétől hat felsőoktatási intézményt adott alapítványi kezelésbe az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hetedik, a Színház- és Filmművészeti Egyetem élére is új vezetőket neveztek ki, és hamarosan megkezdődik a gödöllői központú Szent István Egyetem átalakítása is. A nemzetközi szakirodalom neoliberális felsőoktatás-politikának nevezi a modellt, amikor az állam terheit az egyetemek privatizálásával kívánják csökkenteni, és ettől hatékonyabb gazdálkodást várnak. Szakértőink szerint a magyar modell azonban alaposan eltér ettől. Miközben változatlanul az állam adja a pénzt, az átalakulás valójában hatalomról és annak reménybeli átmentéséről szól.
Kétezer milliárdos él a falvakban
Az utóbbi évtizedekben kevesen jutottak sok földhöz, mert a föld, minden korábbi előítélet ellenére, aranybánya. Kikből lettek az új földesurak? Raskó György egykori államtitkárral, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozójával beszélgettünk.
Pártkatonák uralma
Uniszónóban énekelnek, egyetlen karmester intésére. Mármint a kormánypárti képviselők. A mai magyar Országgyűlés pedig csak paródiája annak a demokráciának, amely a rendszerváltáskor született. Ezek a vélemények is elhangzottak, amikor egy elmaradt parlamenti ülés okairól és hátteréről beszélgettünk.
Elő a farbával!
Pekingben Trump bukását szeretnék látni, de a jelek szerint még nem döntötték el, hogy ennek érdekében közvetlenül be is avatkozzanak-e az elnökválasztás menetébe.
Mi a baj a németekkel?
Trumpnak kiváltképpen nem volt ínyére Merkel bevándorlási politikája, amelyet köntörfalazás nélkül nevezett őrültségnek, s emiatt nem ritkán minősítette nyilvánosan is ostobának a német vezetőt.
Japán szexrabszolgái voltak
A II. világháborúban Japán megpróbálta fennhatósága alá vonni Ázsia minél nagyobb részét. Ennek során igyekezett gondoskodni a katonák „alapvető szükségleteiről”, felettébb tágan értelmezve ezt a fogalmat, beleértve a nőket érintő kívánságaikat is, amivel máig feloldatlan konfliktust okozott a kontinensen.
Do you, do you Saint-Tropez?
A legendát tulajdonképpen az irodalom és a filmművészet teremtette meg, a kulcsdátum 1954 lehet. Ekkor rendezte meg Roger Vadim az És Isten megteremté a nőt című botrányfilmjét, az, amely Brigitte Bardot-t egyszerre a kor egyik királynőjévé avatta.
Erdélyiek a vártán
Az Erdélyi hét viszonylag friss találmány. Elek Tibor újítása, aki a legendává vált Gedeon József után lett a Gyulai Várszínház igazgatója, és akkor többen azt gondoltuk, hogy valószínűleg az itteni rangos nyári rendezvénysorozatnak érdemben fuccs. Szerencsére nem így történt.
Tízezer
Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi televíziózás történetében is szinte egyedülálló rekordot jegyezhet mostantól az RTL Klub. E számunk megjelenésének napján, augusztus 12-én látható a Barátok közt című sorozat tízezredik része.
A kontroll nélküli hatalom veszélye
A legendás kaposvári társulat rendezője volt, majd az ottani egyetem tanára lett. Őt is Vidnyánszky Attila rúgta ki annak idején a Kaposvári Egyetem Színházi Tanszékéről. Van-e párhuzam aközött, ami Kaposváron és ami most a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történt? Eztis megkérdeztük Mohácsi Jánostól, akit idén Radnóti Miklós Antirasszista Díjjal tüntettek ki.
Ami érték, meg kell őrizni
A világban szinte mindenütt ismerik a Rajkó Zenekart. Hírnevüket a sikereikkel alapozták meg. Az együttes azonban az utóbbi években egyre több gonddal küzd. A múltról, a jelenről és az értékek megőrzésének fontosságáról is beszélgettünk az együttes igazgatójával, Gerendási Istvánnal.
Egy balettkarrier Flaviától A víg özvegyig
Kozmér Alexandra 19 évesen szerződött az Operaházhoz, és néhány év külföldi tapasztalatszerzést leszámítva egészen a tavalyi évig vezető magántáncosként főszerepek sokaságát táncolta el. Ezek után elbocsátották alkati és szakmai okokra hivatkozva.
Csak szalmaszálakba kapaszkodhatnak
A kultúrát finanszírozó intézmény szépirodalmi kollégiuma idén júliusban ismét több rangos kulturális lapnak nem ítélt meg az életben maradáshoz elegendő pénzt.
Búcsú a hóhértól
A halálbüntetés egyidős az emberiség történelmével, de az eltörlésére is számos kísérlet történt az évszázadok során. Ellene szól az egyszeri, visszafordíthatatlan jellege (elméleti esély sincs a megjavulásra), és hogy a másokat elrettentő hatása nem bizonyított.
