2018/27 Mostoha katonai kiadások
Mi lehet az oka a pálfordulásnak? A kormányfő prezentált egy ideológiai-politikai magyarázatot, amely szerint „a történelem azt tanítja, hogy az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az országát, nem is érdemli meg, hogy létezzen, erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül”. A 168 Óra által megkérdezett szakértők szerint azonban a legfőbb valós indok az, hogy Oroszország előretörése miatt a NATO ellenlépésekre kényszerült, és a fejlesztéseket szorgalmazó, egyre erősödő amerikai nyomásnak egy idő után már a magyar kormány sem tudott ellenállni. A szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy a hatalmas vízfejjel működő, létszámhiánnyal küszködő, elavult járműparkot használó magyar honvédség képes lesz utolérni a térség haderőit. Jelenleg mintegy hét-nyolcezer ember hiányzik a rendszerből, többségük a végrehajtóknál, ami azt jelzi, hogy végzetesen eltorzultak az állományarányok, a legénységhez képest aránytalanul magas a tisztek száma. Egyetlen területen tűnik sikeresnek az orbáni védelmi politika: míg 2010-ben csupán tizenhét tartalékos katonánk volt, most már hétezer felett van a létszámuk, és ők – egyrészt a fiatalok, gyakran diplomások, valamint a már középkorú „sorkatonaság-nosztalgiások” – valóban elkötelezettek a haza védelme iránt. Az önkéntes tartalékosok nem háborúra készülnek, hanem katasztrófa- és válsághelyzetekben fognak szervezett módon, csapatként együttműködve cselekedni. De mi vonzza őket a hadseregbe? Összeállításunk.
Ma semmiféle segítő kéz sincs
Miközben az Orbán-rendszer azt állítja magáról, hogy a középosztályt akarja felvirágoztatni, valójában a leggazdagabbak és a legszegényebbek jelentik a bázisát – állítja a lapunknak adott interjúban Szalai Erzsébet szociológus. Szerinte a legelesettebbek számára a közmunka, még ha az látszatmunka is, jobb, mint segélyen tengődni. Azt mondja, a Fidesz buheráló gazdaságpolitikája életszerűbb, mint az elődjeié.
Paks a fekete doboz
Magyarország idén még egy árva kopejkát sem hívott le a Paks 2.-beruházásra szánt orosz hitelből. A tavalyi fogadkozások ellenére ebben az évben nem kezdődött meg az építkezés. Szijjártó Péter külügyminiszter washingtoni látogatásán arról biztosította amerikai partnerét, hogy Magyarország már nem gördít akadályt a NATO-vezetők és az ukrán elnök találkozója elé. Vajon lazul a magyar–orosz együttműködés intenzitása? Vagy csak a pávatánc nagymesterei mutatnak be újabb lépéskombinációkat?
Hagyaték izmus nélkül
Legújabban neohornizmussal újítaná meg magát az összezsugorodott legnagyobb baloldali párt. Horn Gyula töltötte be mindeddig a leghosszabb ideig az MSZP elnöki tisztét, vezetésével újjáépült, választást nyert, a politikai élet meghatározó szereplőjévé vált. Horntól mi sem állt távolabb, mint hogy izmust csináljanak belőle, politikusi személyiségét az éleslátó gyakorlatiasság jellemezte. De egy gyakorlatias embernek is lehetnek elvei, ahogy egy tehetséges politikusnak is vannak tévedései. Lakner Zoltán elemzése.
Nyaralófrász
A magyar gazdaságot nem rendíti meg, a kormánynak, a multinacionális vállalatoknak, a nagyobb cégeknek nem okoz nehézséget, a lakossághoz is csak lassan szivárog be a forint/euró árfolyamának emelkedése, akik azonban éppen most nyaralnak vagy kénytelenek valutát váltani, komoly érvágásként élik meg a 330 forintnál is drágább eurót. Olaszországban vagy Szlovéniában például egyetlen pohár sör ára átváltva eléri az ezer forintot.
Mission possible
Hogy mit fog csinálni élete utolsó 25 évében (miután betölti a 75-öt), még nem tudja, de a következő két évtizedről elég pontos elképzelései vannak: például sok ezer embernek akarja visszaadni a látását a Ghána északi részén található Tamaléban. A magyar-amerikai kettős állampolgár Simon Judit öt éve él a nyugat-afrikai országban, ahol önként vállalt küldetését teljesíti: betegségeket kezel és szemműtéteket hajt végre a világ egyik legelmaradottabb térségében. Töredékét keresi annak, mint korábban a New Jersey-i praxisában, mégis úgy érzi, végre megtalálta az útját. Portrénk.
