2018/25 Független marad az MTA?

Ötvennégy perc. Ennyi időt kapott a Magyar Tudományos Akadémia, hogy véleményezze azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint a kutatóhálózatának működtetéséhez szükséges anyagi forrásokat a Palkovics László által vezetett minisztériumhoz helyezik át.

2018. június 20., 12:28

Szerző:

Az Akadémia Jogi és Igazgatási Főosztálya elutasító választ adott. Sokan találgatják, mi lehet az oka e mostani letámadásnak, de megalapozottnak tűnnek azok a vélemények, amelyek szerint az MTA kiállása a CEU mellett, illetve azon állásfoglalásai, amelyek az oktatást, az áltudományokat érintik, zavarják a hűséget minden szinten elváró kormányzatot. „Ha a tudományt kívülről próbálják ráncigálni és valami jót kihozni belőle, az mindig kudarcba fullad. A kutatók között rendkívül nagy a belső verseny. Ez pedig önmagában elegendő ahhoz, hogy megfelelő teljesítményeket hozzanak létre, ha az anyagi háttér is megvan. Nem érdemes parancsolgatni nekik” – nyilatkozta lapunknak Csányi Vilmos etológus, egyike azon tudósoknak, akik aláírták az Akadémia függetlensége mellett kiálló nyilatkozatot. Hozzátette: szerinte az Akadémiának már korábban a sarkára kellett volna állnia. „Sokkal határozottabban kellett volna a saját álláspontját képviselnie, akkor talán el sem jutottunk volna ide.” 

Lapozzon bele!

Eleve kiszorítják a szegényeket

A jelenlegi oktatási rendszer keretei között jóval eredményesebben lehetne küzdeni a szegregáció ellen, mint egykoron, amikor ezernyi önkormányzat tartotta fenn az iskolákat – állítja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, akivel azt próbáltuk megfejteni, hogy ennek ellenére mégis miért lett rosszabb a helyzet, és mit lehetne tenni ez ellen. 

Áldás, békesség, viszály

Az egyházak belviszályairól kevés információ kerül nyilvánosságra, ezért meglepő, hogy a Kecskeméti Református Egyházközösség viselt dolgai addig fajultak, hogy a hívek utcára vonultak. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, az egyház zsinati elnöke belső vizsgálatot indított, amelynek lezárultáig nem nyilatkozik. Hallgatása növeli a helyi vezetés arroganciáját, listázva szorítja ki kritikusait a sorai közül, szétzilálva az ország leggazdagabb egyházközösségét.

Nem akarják megbillenteni a hajót

Nincs rövid távú megoldás Orbán kifejlett illiberális rendszere ellen, ez azonban nem jelenti, hogy mindegy, mit tesznek a hazai ellenzéki szereplők és az unió döntéshozói. Cas Mudde, a populizmus nemzetközileg elismert kutatója, aki a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány vendégeként járt Magyarországon, arról is beszélt lapunknak, hogy az uniós támogatások mellett a német ipari befektetők tartják életben az Orbán-rendszert. E pénzforrások nélkül négy-öt évig sem maradna talpon.

A migráns a leggyűlöltebb

A magyar társadalom egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ez az arány lényegében évek óta nem változik. Ami viszont változott: az antiszemita csoportok összetétele. Mindez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felméréséből derül ki.

A színész méltósága

Béres Ilona, a nemzet művésze, Kossuth-díjas színésznő hetvenen túl is rendkívül aktív. Elkészítette első verses CD-jét, amely szeptembertől lesz kapható. A Magyar Színházban nagy sikerrel játssza egykori évfolyamtársával, Tordai Terivel A Szkalla lányokat. A produkció Örkény István Macskajátékából készült átirat. Nemrég mutatták be ugyanitt Szabó K. István rendezésében Ionesco A székek című abszurd egyfelvonásosát. Béres Ilona partnere Fodor Tamás. Ez az első színpadi találkozásuk, és páros alakításuk az elmúlt színházi évad egyik kiemelkedő eseménye lett. A színésznő azt mondja, élete egyik legboldogabb időszaka ez.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.