2018/12 Kósa-mese
Kósa-mese
Egy csengeri, négygyerekes háztartásbeli befektetési tanácsadója, Kósa Lajos fideszes politikus szerint őt 2002 óta minden egyes választási kampányban „megtámadták” valamivel. Most épp 4,3 milliárd eurónyi, azaz 1350 milliárd forintot érintő pénzmosással, illetve csalás gyanújával. A miniszterelnök minderre csak annyit mondott: kampánylyukból kampányszél fúj. Pedig 1350 milliárd forint akkora összeg, mint Donald Trump amerikai elnök becsült vagyona. A megfilmesítésre méltó csengeri történetből mindössze annyi biztos, hogy közjegyzői okiratok bizonyítják: az ügy létezik, továbbá hogy Kósa Lajos és Szabó Gáborné, a „háztartásbeli” jól ismerték egymást. Együtt jelentek meg a közjegyző előtt, hogy 1350 milliárd forint sorsáról rendelkezzenek, s a csengeri asszonyt Kósa Lajos barátai is jól ismerik, velük közös cégekben is érdekelt. Egyébként meg csak kérdések vannak: mi történt valójában? Létezik-e a mesés örökség? Ha igen, hol van, ki csapott be kit, ki az áldozat, ki a bűnös? Pénzmosásról vagy befektetési tanácsadásról volt szó, s ha az előbbiről, akkor honnan lehetett ennyi pénzt összelopni, s miért akarta volna azt bárki visszahozni Magyarországra? A Transparency International most azt várja, hogy a hatóságok vizsgálják ki a csalás és a pénzmosás gyanúját, egyszersmind Kósa Lajos érintettségét. Összeállítás a 168 Órában.
Kerítésrajongó
Magyarország déli határát 175 kilométer hosszan acélkerítés torlaszolja el. A déli határzár a miniszterelnök megvalósult álma, az Orbán-rendszer ikonikus alkotása. A kerítés akarása vagy nem akarása a választási kampány központi témája, a kormánypropaganda egyetlen mondatba foglalt eszenciája. („Le akarják bontani a kerítést.”) A NER legfőbb objektumának szakmai arca Bakondi György altábornagy és miniszterelnöki főtanácsadó, aki ma már több mint parancsvégrehajtó. Ő a rendszer háttéralakja. De honnan emelkedett ilyen magasra ennek a derék katonának, az egykori ferihegyi határőrnek a csillaga? Portré.
Írom, mondom, csinálom, tolom
Van szakmai minimumprogram, amely az ellenzék esetleges győzelme esetén az oktatási rendszer átalakításának alapja lehet – nyilatkozza lapunknak Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány korábbi igazgatója, aki elfogadta az MSZP–Párbeszéd listavezetőjének, Karácsony Gergelynek a felkérését arra, hogy árnyékkormányában oktatásiminiszter-jelölt legyen. Daróczi Gábor mindenekfelettinek tartja a kormányváltás szükségességét, de kételyeinek is hangot ad annak kapcsán, hogy ez a Jobbikkal együttműködve is lehetséges-e. Ónody-Molnár Dóra interjúja.
Ellenzéki rock and roll
Alig három héttel a választások előtt az ellenzék pártjai nem találják egymással a hangot. Mindenki a másikat vádolja durva beszéddel, megegyezésre képtelenséggel. Hétvégén Gyurcsány Ferenc DK-elnök hívására egyeztettek az LMP, a DK és az MSZP–Párbeszéd képviselői. Mindenki rossz szájízzel ment haza. Gyurcsányék jelezték, hogy egy meggondolatlan mondatáért beperlik az LMP-s Vágó Gábort, de az érintett egy tévéműsorban bocsánatot kért. De hogyan tovább? Pungor András riportja.
A szomszédban is Sörös
Timothy G. Ash 1989 őszén azt mondta, hogy a szocialista rendszer lebontásához Lengyelországnak tíz évre, Magyarországnak tíz hónapra volt szüksége, Csehszlovákia viszont tíz nap alatt képes lesz megtenni ugyanezt. A Szlovákiában most zajló eseményeket figyelve sokszor eszébe jut Huncik Péternek az angol politológus szavai. Csakhogy jelenleg nem a szocialista rendszer lebontásáról van szó, hanem annak a képnek a széthullásáról, amelyet a szlovák polgárok alakítottak ki országukról az elmúlt húsz esztendő alatt.