2018/13 Mire van esély április 8-án?

És főként kinek van bármire is esélye a kormányoldallal szemben? Az elmúlt hetekben átjárta a – főként balliberális – közbeszédet a legesélyesebb ellenzéki egyéni jelölt utáni áhítat, ám a választói döntéshozatalt a sok-sok segítő szándék, na meg a politikai manipuláció egyaránt összezavarhatja.

2018. március 28., 08:30

Szerző:

Nincs magyar felelőse a veronai busztragédiának

A magyar hatóságok az első pillanattól kezdve megpróbálták uralni a tavalyi veronai buszbaleset utóéletének kommunikációját, ám a harcos jótékonyság látszatának fenntartásához valós információk visszatartására is szükségük volt. A nyomozás lényegében már a múlt év őszén befejeződött, de úgy tűnik, a választásokig az ügyészség el akarta titkolni, hogy a tömegszerencsétlenségnek nincs büntetőjogilag elmarasztalható magyar felelőse. A tragédia legfőbb oka az volt, hogy az érintett autópálya-szakasz olasz kivitelezője silány minőségű szalagkorlátot állított egy beton hídpillér vonalába.

 

Lapozzon bele!

Esélyvadászok

Mire van esély április 8-án? És főként kinek van bármire is esélye a kormányoldallal szemben? Az elmúlt hetekben átjárta a – főként balliberális – közbeszédet a legesélyesebb ellenzéki egyéni jelölt utáni áhítat, ám a választói döntéshozatalt a sok-sok segítő szándék, na meg a politikai manipuláció egyaránt összezavarhatja. Összeállításunkban bemutatjuk, mely cégek, intézetek, csoportosulások vállalkoztak arra, hogy megmondják a tutit: adott választókörzetben ki a kormánypárti jelölt esélyes kihívója. Ám arra is felhívjuk a figyelmet, hogy érdemes csínján bánni a különféle lajstromokkal. Böcskei Balázzsal a taktikai szavazás és a közvélemény-konstruálás trükkjeinek nyomába eredtünk. A politikai elemző szerint ha nem tudunk megnyugtató válaszokat kapni a hiteles felmérésekből arról, hogy az egyes választókerületekben ki az esélyes, akkor a választók tájékozódását egyedül az indulók számának csökkenése, azaz a visszaléptetés segítheti. A demokratikus ellenzéki pártok prominensei – leginkább a számos ellentmondás miatt – rendkívül óvatosan nyilatkoztak lapunknak az esélyes jelöltek különböző listáiról. Miklósi Zoltán politikai filozófussal elsősorban arról beszélgettünk, hogy az eredmények függvényében milyen politikai konstelláció alakulhat ki. Azt jósolja például, hogy ha a Fidesz nem sokkal kerülne ötven százalék fölé, vagyis csupán az abszolút többséget szerezné meg, az azt üzenné, hogy túl vannak a csúcson, folytatódni fog a lemorzsolódás. Szerinte ez hatna a különböző társadalmi szereplőkre is, akik bátrabban kezdenének a jövőre gondolni, és felmerülne bennük: nem biztos, hogy örökké tart ez a rendszer. Nem biztos, hogy továbbra is mindenben igazodni akarnának, ami egy önbeteljesítő folyamatot indíthatna el. Részletek a 168 Órában.

 

Nincs joguk ítélkezni felettünk!

A politika nevelte ilyenné a romákat, mert folyamatosan kihasználta, felhasználta és becsapta őket. Most meg siránkozunk, hogy a romák miért adják el a szavazataikat. De amikor utat ígértek nekik, abból nem lett semmi! Amikor munkahelyet ígértek, abból sem – állítja Setét Jenő roma polgárjogi aktivista. Úgy véli, biztosan lesznek visszaélések a választáson, de emiatt leginkább annak kéne szégyellnie magát, aki a legkiszolgáltatottabbak szavazatát felvásárolja. Hozzáteszi: a többségi társadalom sem áll jobban becsület dolgában. Interjúnk.

 

Majd lekopoghatják a cella falán

 „Jól megkonstruált, erős mondat az. A választási helyzethez képest inkább megnyugtató, mint felkorbácsoló.” „Súlyos hiba, az alvó ellenzéket összerántja.” „Ne legyenek illúzióink. Vezetőszáron viszik majd az ellenzéket. A cella falán kopoghatják le, milyen ideológiai ellentéteik voltak. Amíg szabadlábon voltak.” Ezen a skálán mozognak a vélemények Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszéde után. Fenyegetés vagy üres hetvenkedés a választások utánra ígért elégtétel? Hadüzenet vagy önbizalomnövelés? És kiken akar a kormányfő elégtételt venni? Válaszok a 168 Órában.

 

Tizenkilenc év őrület

Bohócvénájú színész – ezt mondta róla Ascher Tamás. Cserébe a Háromszéken című Katona-előadásban Ascher figuráját magára öltve megmutatta, hogy ő miként látja a neves rendezőt. A negyvenedik születésnapját ünneplő Keresztes Tamás a napokban mutatkozik be filmfőszereplőként, a Lajkó – cigány az űrben című szatírában. A chaplini figuraként és Gogol őrültjeként is egyformán hiteles színész a 168 Órának azt mondta, egy kicsit elfáradt, egy ideig nem szeretne új darabot próbálni, viszont szívesen megméretné magát zeneszerzőként és rendezőként. Azt sem zárja ki, hogy egyszer részt vesz egy családi drámában, vagyis együtt lép színpadra gyermeke édesanyjával és nagyszüleivel. Interjú.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.