2018/06 Azt a kicsit akarják, amijük van

A NER azért tűnik megdönthetetlennek, mert azt kínálja a lakosság jelentős részének, ami számára nagyon fontos: relatív biztonságot és stabilitást. Ezért lehetséges, hogy miközben rendkívül nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, nagyjából 3-3,5 millióan élnek szegénységben, senki sem lázong, az ellenzék pedig tehetetlen – erről beszél lapunknak adott interjújában Kovách Imre, az MTA doktora, egyetemi tanár.

2018. február 7., 10:26

Szerző:

Kampánykalandorok

Öt évvel ezelőtt, nem sokkal a 2014-es parlamenti választás előtt indult be az államilag támogatott, üzemszerű pártalapítás. A kis pártok közötti személyes adatokkal való üzletelés és a kamupárt-alapítás egyik visszatérő szereplője Zuschlag János, akit a múlt héten letartóztattak. Kérdés, hogy az egykori MSZP-s, azóta börtönviselt, a jobb- és baloldalból is üzleti hasznot húzó kalandor az eljárás során megpendíti-e a nagy pártokkal folytatott politikai bizniszeit, vagy csendben elviszi a balhét. Ami számára akár anyagi hasznot is hozhat. Rajnai Attila cikke.

 

Lapozzon bele!

A Nemzeti Zsarolás Rendszere

Az információszerzés sok ezer éves hivatásának alapjai mit sem változnak: mindig kellenek olyan emberek, akikkel „együtt lehet működni”. Ma is élő gyakorlat, hogy beszervezettek adnak jelentéseket a környezetükről, a titkosszolgálatok emberei ott vannak minden stratégiai ponton, s ha az állam célkeresztbe állítja például a civil szervezeteket vagy a sajtót, akkor kockázat nélkül kijelenthető, hogy ezeken a területeken is. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy élesen elválasztható-e az államérdekből végzett titkosszolgálati tevékenység attól, amely a sokat bírált Orbán-rendszer továbbélését hivatott szolgálni. Elképzelhető-e, hogy van olyan, közpénzekből fenntartott szervezet, amelynek céljai között eleve ez is szerepel? A ma már szinte átláthatatlan titkosszolgálati rendszerben korábban szinte elképzelhetetlen befolyáshoz jutott Pintér Sándor, ám ha a belügyminiszter valóban nem vállal feladatot egy következő Orbán-kabinetben, újabb fideszes belharc indulhat a szolgálatok feletti kontroll megszerzéséért. Összeállításunkban felidézzük, hogyan szabadultak meg a rendszerváltás hajnalán a politikai függéstől a szolgálatok, milyen nehezen boldogultak a nyakukba szakadt szabadsággal, majd fokozatosan – a NER beköszöntével szinte akadálytalanul – miként hajtották ismét fejüket a politika rabigájába. Az ügynökvilág rejtelmei persze nem csak a jelenben tűnnek zavarosnak. Ahogy Ungváry Krisztián történész mondja, a rendszerváltozás előtti ügynökakták igazi nyilvánosságra hozatalának elmaradása része a múlttal való szembenézés csődjének, amiben a politika és a társadalom is tettestárs. Összeállításunk.

 

Azt a kicsit akarják, amijük van

A NER azért tűnik megdönthetetlennek, mert azt kínálja a lakosság jelentős részének, ami számára nagyon fontos: relatív biztonságot és stabilitást. Ezért lehetséges, hogy miközben rendkívül nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, nagyjából 3-3,5 millióan élnek szegénységben, senki sem lázong, az ellenzék pedig tehetetlen – erről beszél lapunknak adott interjújában Kovách Imre, az MTA doktora, egyetemi tanár.

 

Nagyfeszültség a homokháton

Lakatlan-erdős állami területek helyett a homokhátság legsűrűbben lakott, hungarikummá nyilvánított tanyavidékén vezetne keresztül Albertirsától Kecskemétig egy magasfeszültségű távvezetékrendszer. A nyomvonalon élők demonstrálnak, az egészségüket féltik, és a legújabb, súlyos kockázatokat feltáró kutatási eredményekre hivatkoznak. Az állami beruházó azonban hajthatatlan, állítása szerint a jogszabályok szerint jár el. De ki szeretne egy 400 kilovoltos távvezeték mellett élni? És miért is kéne?

 

Karrierzsonglőr

Vízipólózott, tanított, színikritikákat írt, tévézett, könyveket ír, zenekarok és filmek producere. Hogyan élte meg Lévai Balázs, hogy a tévézés után előtérből háttérbe került? Jól, mert a lényeg számára a kreativitás, hogy részese legyen az alkotófolyamatnak. Idén újra forgat, egyik filmje nemsokára egészen Costa Ricáig viszi.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.