2018/05 Száz szónak is Soros a vége
Határkulisszák mögött
Nyugdíjbiznisz – erre a kifejezésre egyszerűsödtek le az ukrán–magyar határról szóló hírek. Gyurcsány Ferenc videóban mutatta be a szerinte ronda történetet. De valóban törvénytelen mindaz, ami az ügyben arrafelé történik? Az igaz, hogy a szabolcsi falvak lakosságszáma megnőtt az utóbbi időben. Sok kárpátaljai magyar egy ma is hatályos egyezmény alapján törvényesen kaphat nyugdíjat az anyaországban. De a többség nem ezért igényli a magyar lakcímkártyát: el szeretnék kerülni az ukrán frontszolgálatot, nálunk vagy akár Németországban akarnak munkát vállalni. És persze fontos szerepet játszhatnak becstelen magyar hivatalnokok, lakcímüket áruló szabolcsiak és más csalók is. Lehetnek olyanok, akik – bár nem élnek Magyarországon, csak lakcímkártyájuk hazai – átjönnek a magyar választásokra voksolni. A zavarosban halászók ügyében több feljelentés is született. Az erre az összetett, bonyolult történetre épített egyszerűsítő politikai kampány a külhoni magyarok szerint feltépheti a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta régi sebeket. Riportunk.
Pulpitusról a salátabárba
Egyre feszültebb a viszony az autonómiához szokott bírói kar és a kormány központosító politikáját képviselő Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke között. A januári események tovább feszítették a húrt. A hónap elején Handó eredménytelennek nyilvánította az ország legnagyobb bírósága, a Fővárosi Törvényszék elnöki posztjára kiírt pályázatot, holott kézenfekvőnek látszott az egyetlen jelentkező kinevezése. Az elnök korábbi támogatója, Fazekas Sándor folyamodott saját megbízatásának meghosszabbításáért, és élvezte a bírói tanács 75 százalékos támogatását is. Január 15-én került sor az új összetételű Országos Bírói Tanács megválasztására, ahol Handó ellenfelei kerekedtek felül. Sőt megválasztásakor még nyílt színi tapsot is kapott Vasvári Csaba elnök, aki korábban két pályázat során is hasonlóan járt, mint most Fazekas, majd pert indított Handó ellen joggal való visszaélés miatt. A napokban kitudódott az is: a 2012-ben kényszernyugdíjazott bírák közül az egyik legnagyobb tekintélyű, Ujkéry Csaba is perli az OBH-t és a Legfőbb Ügyészséget. Ezek az ügyek jelzik: az OBH elnökének eszköztárában hatalmának megerősítése érdekében már kinevezésének pillanatától jelen volt a megfélemlítés, hogy nem ódzkodik egész életpályák megalapozatlan kikezdésétől sem.
Száz szónak is Soros a vége
Váratlanul zavar támadt a megingathatatlannak látszó kormányzati kommunikációban: a propagandagépezet láthatóan akadozni kezdett az 1300, oltalmazottként befogadott menekült ügyében. Az elbizonytalanodás nem tartott sokáig, a Stop, Soros!-sal sikerült gyorsan reparálni a propagandagyárat. Ez eminens érdeke volt a kormánynak, hiszen épp az az egyik fő előnye, hogy míg a saját maga által uralt médiatérben pontosan bemért hatású és központilag terített üzeneteket futtat végig, addig az ellenzék a saját, eleve kisebb térfelén belső tagoltságának megfelelően töredezett, egymást kioltó vagy nem kellő hatóerejű kampányelemekkel operál. Páros interjúnkban Simon András és Karsai Dániel azon vitázik, elég önálló-e a magyar média ahhoz, hogy szabadon eldönthesse, mivel foglalkozik, és milyen terjedelemben. Abban egyetértenek, hogy egyelőre nincs hatékony eszközünk a napirendképző politikai kommunikációval szemben. Simon úgy véli, az elhallgatás nem megoldás, Karsait viszont kirázza a hideg, ha azt hallja, hogy az újságíróknak egy adott témáról kötelező írniuk. Bár Eötvös Pál, a MÚOSZ korábbi elnöke szerint nem lehet érdemben összehasonlítani a Kádár-kori sajtó és a mai kormánymédia működését, mégis úgy véli, a Fidesz pártsajtója egységesebb irányítású, mint az egykori pártállami média volt, pusztán amiatt, mert a zárt kormánypárton belül nincsenek jelentős irányzati csaták. A magyar társadalom pedig olyan médiát kap, amilyet megérdemel. Összeállításunk.
Meghatározó részem a pop
Nem szeretnék egy életen át a közéleti viták labirintusában bolyongani – mondja a 168 Órának Till Attila. A népszerű műsorvezető-filmrendező elhárítja magától a megmondóember szerepét, és nem érzi úgy, hogy személyi felelősség terhelné azért, milyen hírműsorok készülnek a munkahelyén, az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó TV2-n. Úgy gondolja, kétszáz évvel ezelőtt valószínűleg jobbágy lett volna, de kiderül az is, miért nem lett belőle kőműves vagy villanyszerelő. Beszél arról is, miben tartja magát a legtehetségesebbnek és miért nem sorolja magát a vagányok táborába. Interjú.
Provokálni kell a nézőt
Olyan emberek generálják a legtöbb feszültséget a színházi világban, akik többnyire nem látnak bele, nem is értenek hozzá, vagy pusztán csak így tudnak érvényesülni – mondja a 168 Órának ifjabb Vidnyánszky Attila. A Vígszínház fiatal színész-rendezője szerint a Hamlet nézői számára felszabadító érzés szembesülni azzal, hogy nem egyedi élmény, ha rosszul érzik magukat ebben a világban, hanem egy egész közösségé. Szereti, ha a nézőtéren ülők nemcsak szemlélők, hanem együtt gondolkodnak a színészekkel, olykor bele is szólnak egy előadásba. Elmondja azt is, miért kellett tavaly nyáron újra megtanulnia beszélni, és miért nem hívják Alikin Attilának.
