Újabb Presse-cikk az alkotmányozásról
A magyar ellenzék elutasítja az új alaptörvényt, amelyet a kormány még Húsvét előtt akar elfogadtatni. Megoszlanak a vélemények arról, hogy egyáltalán szüksége van-e Magyarországnak egy új alkotmányra –írja Bognár Péter budapesti tudósításában. A cikket dr. Gonda László szó szerinti fordításában közöljük.
Alkotmányozási lázban ég a jobboldali nemzeti kormány. A kormánypártok még a húsvéti ünnepek előtt el akarják fogadni az Országgyűlésben az új alaptörvényt, amely 2012. január 1-én lépne hatályba. Kétharmados parlamenti többségük következtében minden további nélkül megtehetik.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy Magyarországnak szüksége van-e új alkotmányra. Miközben a kormány a jelenlegi alaptörvényt annak kommunista istállószaga miatt elutasítja, a baloldali ellenzéki pártok indokolatlannak tartják egy új alkotmány megalkotását. Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal utalt arra, hogy a meglevő alkotmányt még 1949-ben fogadták el, és az egy „sztálinista maradvány”. Annak ellenére, hogy az 1989-es fordulatot követően teljesen átdolgozták, a kormány szemében az alkotmány 20 év elteltével kiszolgálta az idejét.
Tiltakozásként két ellenzéki párt távol marad az alkotmánytervezet parlamenti vitájáról. A szocialistákról (MSZP) és az LMP rövidítésű zöldpártról van szó, amelyek úgy vélik, hogy nem vonták be őket a 2010 közepe óta folyó előkészítő munkálatokba. Ugyanis az alkotmánytervezetet előkészítő valamennyi grémiumnak és munkacsoportnak van egy közös vonása: mindegyik lojális Orbánhoz. Csak a jobboldali radikális Jobbik vesz részt a vitában, a tervezetet azonban ez a párt is elutasítja.
A választásra jogosultak kaptak egy kérdőívet
Az új alkotmány hiányos legitimitására vonatkozó szocialista bírálatot Orbán lesöpörte az asztalról: kétharmados parlamenti többségük feljogosítja a kormánypártokat az új alkotmány elfogadására. Orbán érvelése szerint a követelt népszavazás egyébként is túlságosan komplex dolog ahhoz, hogy az alkotmányról döntsön.
Ennek ellenére a kormány mégsem akarja teljesen kizárni a magyarokat az alkotmányozási folyamatból: 12 kérdésből álló kérdőívet küldött a közel nyolcmillió választásra jogosult magyarnak. Több mint 900 ezer magyar válaszolt is a kérdésekre, amit Orbán miniszterelnök „sikernek” könyvel el. Az ellenzék kételkedik abban, hogy a kérdőív tartalma befolyásolja majd az új alkotmányt, és „blöfföt” emleget. Az ellenzék arra is felhívja figyelmet, hogy a 2010-es választási kampányban Orbán egyetlen szót sem ejtett arról, hogy új alkotmányt akar majd alkotni. Ezért Orbán nem is kapott erre vonatkozó felhatalmazást a választóktól.
Dagályos hitvallás
Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter aggályosnak tartja, hogy az ellenzék egy része távol marad az alkotmányozási folyamattól. Bárándy szerint kétségtelen, hogy az új alaptörvény „Fidesz-alkotmányként” vonul majd be a jogtörténetbe. Az eljövendő baloldali kormányok az első adandó alkalommal megpróbálhatják majd megsemmisíteni ezt a nem kívánatos alaptörvényt. Már csak azért is, mert hemzseg benne a szelektív történelemszemlélet és a vallási hivatkozás.
Több bíráló is a kormány olyan eszközének tekinti az új alkotmányt, amellyel az bebetonozza a hatalmát. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász szerint, az új alaptörvény „a többpártrendszer formális keretei között egypártrendszert akar létrehozni”. Sokakban ellenérzést vált ki a preambulum dagályos hangneme is, amelyet a jövőben „nemzeti hitvallásnak” fognak nevezni.
(Die Presse, nyomtatásban 2011.04.02.)Fordította: dr. Gonda László
