Trianoni emlékműsort adtak Párizsban a Kossuth-díjasok

A közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Kubik Anna és Blaskó Péter Sorstöredékek Trianon után című műsora nem csupán a békeszerződést, hanem elsősorban az abból következő magyarországi történelmi eseményeket és azok hatásait idézte fel a magyar szellemi és művészeti élet képviselőire tett személyes benyomásokon keresztül. Jászai Maritól, Ady Endrétől, Juhász Gyulától, Kosztolányi Dezsőtől, Illyés Gyulától, Németh Lászlótól, Tamási Árontól, Márai Sándortól, Radnóti Miklóstól, Szabó Zoltántól, Fábri Zoltántól, Örkény Istvántól, Kányádi Sándortól, Kassák Lajostól, Füst Milántól, Sütő Andrástól, Farkas Árpádtól, Duray Miklóstól, Vári Fábián Lászlótól, Csoóri Sándortól és másoktól kölcsönzött szövegrészletekkel szinte párbeszédet folytatva mesélte el a két színész időrendben az elmúlt 91 év legmeghatározóbb magyarországi történéseit - írta a

Az emlékműsor előtt Trócsányi László párizsi magyar nagykövet ismertette azt a törvényt, amellyel 2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, s amely Sólyom László köztársasági elnök június 3-i aláírása után másnap, a 90. évfordulón lépett hatályba. A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy Párizsban a magyar nagykövetség most először emlékezett meg a trianoni évfordulóról.

Ablonczy Balázs történész, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy „ideje lenne Trianont már nem gyászolni”, hanem inkább úgy érdemes rá emlékezni, ahogy az aradi vértanúkra, akiknek hősi halála kapcsán a magyar szabadságra és a modern magyar állam megalakulására emlékezik a nemzet.

„A trianoni emléknap arra ad lehetőséget, hogy a 91 évvel ezelőtt történt rettenetes igazságtalanságot valahogy megpróbáljuk feldolgozni és méltósággal emlékezzünk rá azért, hogy megpróbáljunk együtt és közösen valami mást, valami újat, valami nemeset és nagyszerűt létrehozni” – tette hozzá. Az igazgató szerint Trianon kapcsán arra a több, mint 3 millió magyar ajkúra érdemes emlékezni, akik a békeszerződés következtében idegen államok állampolgárai lettek. „Az emberek a fontosak, nem annyira a területek”, mert ma már részben az Európai Uniónak köszönhetően bárki probléma nélkül eljuthat Eperjesre, Selmecbányára, Fogarasba vagy Sepsiszentgyörgyre – hangsúlyozta Ablonczy.