Totálképek
Egyik legsokoldalúbb operatőrünk. Nevéhez fűződik egyebek mellett a Cséplő Gyuri, a Sípoló macskakő, az Apám néhány boldog éve, a Tegnapelőtt, az Egymásra nézve, a Te rongyos élet, az István a király, a Sztálin menyasszonya, a Megint tanú, a Hamvadó cigarettavég című filmek képi komponálása. Állandó munkatársa és legjobb barátja volt Bacsó Péternek. Az operatőrt Kiváló Művész díjjal jutalmazták március 15-én. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
Budai otthonában meleg színek, gyertyafény, míves stílbútorok. Pajkos „ellenpontként” plüssállatok a sarokban. Akik itt laknak – fut át bennem –, nagyon szerethetik a művészetet és a gyerekeket.
Andor Tamás – aki sportos alkata miatt hetvenhárom évéből tízet nyugodtan letagadhatna – kérdés nélkül mondja: harmincöt esztendeje él boldog házasságban, két felnőtt gyereke van, és kisunokája. De rokonok, barátok csemetéi is gyakori vendégek náluk.
Az biztos: itt senki nem unatkozhat.
Az operatőr szobájának falait saját festményei borítják. Pajzán, humoros figurái is elárulják: az alkotó nem vetette meg az élet örömeit. Képeit sosem állította ki, magának „föstöget”. Versel is. Írásait csak a barátok olvashatják. Bizalmának jeléül mégis megmutatja egyik költeményét: frappáns, nyers, odamondogató.
– Minek jelentessem meg ezeket, amikor annyi jobb költő van nálam? Gyerekeim talán posztumusz kiadják majd a verseimet.
Elmosolyodik. Férfiember számára a mulandóság is „katonadolog”.
Filmjei viszont örökre fennmaradnak.
Fotografált dokumentum- és játékfilmet, vígjátékot, drámai és zenés műveket. Dobray György, Fazekas Csaba, Gazdag Gyula, Koltay Gábor, Makk Károly, Mészáros Márta, Schiffer Pál, Simó Sándor, Szász Péter filmálmait is „megképesítette”. Bacsó Péterrel tizenöt filmet forgatott.
Úgy fogalmaz: az operatőr – díszítőművész. Kamerájával „kifesti” a rendező által elképzelt mozgóképeket. Ám ehhez nem elég a technikai tudás, a formaérzék. A lélekismeret, a tolerancia is nélkülözhetetlen.
– Negyvenéves pályámon nem volt igazi konfliktusom. Ha valakivel esetleg összeszólalkoztam, bocsánatot kértem tőle. Édesapám azt mondta: a legnagyobb alkotás békét kötni az emberekkel.
Andor Tamás egyik legnagyobb „emberi műve” – megbékélése az édesapjával. Ugyanis már fiatalon elfordult a szemléletétől.
Apja, Andor Endre hívő katolikus volt, az első világháborúban tüzérként szolgált. A versailles-i békeszerződést követően belekeveredett a frankhamisítási ügybe: magyar katonatisztek, politikusok és közéleti személyiségek hamis francia bankók előállításával próbáltak revánsot venni Trianonért a franciákon, gyengíteni a gazdaságukat. Andor Endrét fél évre lecsukták. Miután később rehabilitálták, kinevezték az Országos Társadalombiztosítási Intézet tanácsosának. Megnősült, négy gyermeke született. Tamás, a legkisebb, 1937-ben.
A budai keresztény úrigyerek a fasizmus szörnyűségeit kölyökként még nem értette. A pusztító eszmék borzalmait csak később fogta fel, már kamaszfejjel.
– Apám a krisztusi szeretetet hirdette – miközben antiszemita megnyilvánulásai is voltak. De én elutasítottam mindenféle előítéletességet, szélsőségességet. Apám elfogadott olyannak, amilyen vagyok, én pedig benne az édesapámat tiszteltem. Verseket írt, fantasztikus kézügyessége volt. Művészi adottságaimat tőle örököltem.
Ifjan sem az istenes vagy a politikai „üdvök” izgatták Tamást. Csak a nők. Barátnőjét 1960-ban felvették Pártos Géza színészosztályába. Egy korszak szexidolja lett: Tordai Teri.
Andor Tamás szintén színésznek készült, ám sikertelenül felvételizett többször is. Majd filmrendezőnek jelentkezett. Herskó János felvette az osztályába, de a minisztériumban valaki kihúzta nevét a leendő rendezőhallgatók közül.
A következő évben, ’61-ben csak operatőr szak indult a főiskolán. Tordai Teri rábeszélte Tamást, tegyen próbát ott is. Ő pedig arra gondolt: mindenképpen be kell jutnia a főiskolára, hogy Teri közelében lehessen. Ma is azt mondja: pályáját leginkább Tordai Terinek köszönheti. S bár a szerelemben évek múltán szétváltak, barátságban most is összetartanak.
A felvételi előtt hallotta Andor Tamás: a vizsgáztató tanárt, Illés Györgyöt az emberábrázolás érdekli. Ezért szociofotókat készített, noha korábban még sosem fényképezett. Illés hosszan nézegette képeit, majd megkérdezte: „Ha most nem vesszük fel, mihez kezd?” Tamás rávágta: „Újra jövök!”
Illés György felvette. Később elárulta Tamásnak: mindvégig attól tartott, hogy tehetséges diákja átmegy színész szakra, hiszen az „efféle bohémek” jobban érzik magukat premier plánban, mint a kamera mögött.
Kétségtelen: számos rendező barátja filmjében játszott epizódszerepeket. De felmérte: színésztalentumából nem futná többre, örök mellékszereplő pedig nem akart lenni. Kamerába nézve viszont tágra nyílt előtte a világ. „Gyuri bácsinak” köszönhetően.
Ha az apró emberke, Illés György, az operatőrök mestere kopott bőrdzsekijében megjelent az órán, tanítványai „lelki vigyázzállásba” vágták magukat.
– Gyuri bácsi szigorú volt. De önbizalmat adott nekünk. Elhitette velünk: a legnehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani.
Magázta őket, míg le nem diplomáztak. Utána minden növendékét barátjának fogadta. Andor együtt végzett Kende Jánossal, Lukács Lóránttal, Dobray Györggyel.
A Híradó- és Dokumentumfilm-gyárban kezdett Andor Tamás.
A ’68-as „reformmechanizmussal” némileg liberalizálódott a rendszer.
Gazdag Gyula a Sípoló macskakő című filmjéhez olyan operatőrt keresett, aki a dokumentarista stílusban is jártas. Andorra esett a választása. Nyári diáktáborozásról forgattak amatőr szereplőkkel. Közülük Xantus János és Mész András később rendezők lettek.
A Sípoló macskakőt 1971-ben mutatták be. A diákmunkatábor látszatközösségének fiataljai a „nagy generáció” lázadó életérzéseit fejezték ki. A premiert botrányok kísérték. Noha a film megkapta a honi kritikusok díját, külföldi forgalmazását évekre betiltották.
Andor Tamást a politikai balhék nem érintették. Operatőröket nem hívtak raportra pártirodákba.
A hetvenes évek végétől trenddé vált nálunk a valóságfeltárás. A hivatalos propaganda szerint hazánkban nem létezett sem szegénység, sem cigánykérdés. Schiffer Pál filmjei mégis feketén-fehéren mutatták be a peremre szorulókat.
Schiffer és Andor sorra készítették „cigányfilmjeiket”. Műfajteremtő lett az 1978-as Cséplő Gyuri, amely egy romatelepen élő fiú társadalmi beilleszkedésének kálváriájáról szólt.
– Sokáig keresett főszereplőt Pali. Így jutott el a zalai Németfaluba is. Egyik este fölhívott: „Találtam egy fantasztikus roma srácot! Gyere ide azonnal, nézd meg őt!”
A cigány fiú élete és a film eggyé vált.
– Stábunk Cséplő Gyurihoz alkalmazkodott. Például: ő határozta el, hogy két barátjával Pestre mennek munkát keresni. Mi követtük őket, segítettünk nekik állást szerezni. A szituációk, a párbeszédek spontán születtek. Semmi sem volt előre megírva.
Andor Tamást a forgatások tették érzékennyé a szociális problémák iránt.
A Cséplő Gyuri után hívta Simó Sándor. Vele készíthette első komolyabb nagyjátékfilmjét, az Apám néhány boldog évét.
– Simó számára nem is a rendezés volt fontos: maga az emberség. Kiváló pedagógus volt, főiskolai tanítványai rajongtak érte.
Simó ajánlotta őt Bacsó Péternek az Áramütés című filmjéhez ’79-ben. Andor tudott az akkor már tíz éve betiltott – ám szakmai körökben legendássá vált – A tanúról. Boldogan mondott igent Bacsó felkérésére. Életre szóló barátság szövődött köztük.
– Talán a legjobb filmjeink a Te rongyos élet, a Tegnapelőtt, a Sztálin menyasszonya, a Hamvadó cigarettavég. Péter társalkotóként kezelt. Szinte együtt alakítottuk a jeleneteket.
Bacsó barátként örült, amikor Tamás kicsapongó élete után végre megtalálta nagy szerelmét, jelenlegi feleségét. A rendező halálával operatőre számára is véget ért a pálya két éve. Ugyanakkor könyvet írt Bacsóról – közösen Szabó B. Istvánnal és Kende Tamás fotóművésszel.
Évek óta nem forgat. Természetesnek tartja, hogy a fiatal rendezők saját generációjukból választanak munkatársakat. Nincs benne sértettség. Ám aggódik a magyar filmért.
– Mindig a lélekábrázolás hitelessége, valóságfeltáró ereje tette naggyá a magyar filmet. A politikai megrendelésre készülő kurzusfilmeket senki sem becsüli, elfelejtik azokat. Ha a szakma támogatását tovább csökkentik, elveszíthetjük filmművészetünk jövőjének kincseit. Holott a mozgóképnél nincs jobb országimázs.
S bár az operatőrt ma mind gyakrabban tüzeli fel a közélet, saját sorsával elégedett.
– Ami bennem volt, azt itthon is megvalósíthattam. Szeretteimnek köszönhetem, hogy életművemből semmi sem hiányzik... Legfeljebb az, ami nincs benne.