Titkaink

Az ember csak ámul és bámul. Lábhoz teszi nem létező fegyverét, fejet hajt, és azt mondja: igen, ez, kérem, színház. Ez magyar színház. Sőt magyar nemzeti színház. A Pintér Béla Társulat idén tizenöt éves (éljenek még sokáig!), és épp ennyi ideje ad leckét íróknak, rendezőknek, színészeknek abból, hogy mi a magyar valóság, és azt hogyan lehet úgy bemutatni, hogy a nézőt székéhez szegezze a döbbenet és a nevetés fojtogató kínja. Pintér Béla a magyar színházi élet egyedülálló alakja. Tudomásom szerint ő az egyetlen olyan alkotó, aki maga írja, rendezi és saját társulata tagjaival együtt játssza is darabjait. Ezeket többnyire a Műegyetem patinás Szkéné színpadán láthatják azok, akiknek sikerül bejutniuk. Pontos, árnyalt, fegyelmezetten felépített történeteit pontos, árnyalt és fegyelmezett játékkal adják elő a társulat tagjai, színészek és zenészek egyaránt. Apróság, de őket talán még sosem hallottam bakizni.

A most bemutatott Titkaink című előadást méltán kíséri zajos siker, sokan úgy vélik, Pintér Béla ezzel a darabbal felért a csúcsra. Szeretném remélni, hogy nem, mert hát a csúcsról hová vezethet tovább az út? Az kétségtelen, hogy az út, amely olyan előadásokkal van kikövezve, mint a Parasztopera, A Sütemények Királynője, a Szutyok, a Gyévuska, fontos állomásához érkezett, épp a tizenötödik születésnapon. Közelmúltunk egyik legkényesebb kérdését, a lehallgatások témáját viszi színre, miközben mérnökien pontos, torokszorító, sötét humorral festett képet rajzol a nyolcvanas évek elejének magyar valóságáról. A tehetséges, de pedofil hajlammal megvert s ezért zsarolható népi táncos főhős döbbenetes drámájának holdudvarában ott sürögnek a kor ismert (vagy éppen félreismert) figurái: a táncházas „újnépi” lázadók, a tehetségtelen talpnyalók, a simán hülye agymosottak, a naiv „reformerek”, a rejtőzködő szamizdatosok és persze a hatalom képviseletében maga a „kultúrpápa”, Pánczél elvtárs, akinek bőrébe és acélszürke VOR-öltönyébe a társulathoz szegődött Csákányi Esztert bújtatta a rendező. El lehet képzelni a hatást...

Ha jegyet vennének az utóbbi idők legjobb magyar drámájának előadására, már csak januárra tervezzenek. Decemberben ugyanis a Pintér Béla Társulat az elmúlt tizenöt év előadásait mutatja be kronologikus sorrendben. Szívből ajánlom bármelyiket.

Ferencz Zsuzsa